Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

Month – augusztus 2005

Folyamatban van Juscsenko mérgezése

Kedvenc hírportálunkon ezt a címet találtuk: Folyamatban van Juscsenko megmérgezésének ügye. Ez magyarul olvasva semmi mást nem jelenthet, minthogy nem kevésbé kedvenc elnökünk megmérgezése most is folyik, az ügy, a dolog, a mérgezés folyamatban van. A cikk első mondata is egyértelműen erre utal: „Petro Porosenko, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBOU) titkára egy tévéműsorban adott interjúban elmondta, hogy folyamatban van és előrehaladás is tapasztalható Viktor Juscsenko megmérgezésének ügyében.” (kiemelés tőlünk) Mi a fene?! Még előrehaladás is van az ügyben, tehát az elnök megmérgezése nemcsak folyik, hanem egyben sikeres, eredményes is; mint az ukrán államügyek általában.

Mondanunk sem kell, hogy félrefordításról van szó, az eredeti cikkben nem ez áll. A proUA.com hírportál írásában természetesen a mérgezés ügyében folyó nyomozásról van szó: Следствие по делу об отравлении Ющенко продвигается. Az első mondatban is egyértelmű, hogy mi halad előre, a mérgezés ügye-e vagy pedig a nyomozásé: „…Порошенко заявляет о продвижении расследования дела об отравлении президента…”.

Még szerencse, hogy az elnök nem olvassa a Kárpátinfót. Valószínűleg nagyon mérges lenne.

Utazzon Kovács és Gajdos Nyasszaföldre

Bár a Népszabadság-online mai cikke szerint a határon túli szervezetek első számú vezetőivel szeptember 5-ére tervezett magyar kormányzati találkozó előkészítését a teljes hírzárlat jellemzi, értesüléseink szerint a kárpátaljai  szervezetek közül az UMDSZ elnöke már elfogadta a budapesti meghívást, a KMKSZ elnöke pedig egyelőre nem adott határozott választ. A két különböző viszonyulás hátterében minden bizonnyal az áll, hogy Gajdos Istvánt végül is „az övéi” hívják, így érthető, hogy nem mondhat nemet, Kovács Miklós esetében azonban valószínűleg a hozzá és szervezetéhez oly közel álló Fidesz még nem döntötte el, hogy azoknak a határon túli magyar vezetőknek a révén, akikre befolyást gyakorolhatnak, „bojkottáltatni” kívánja-e ezt a találkozót, amelyet bizonyos értelmezésben akár a számára kedvesebb MÁÉRT felülírásaként is lehet értelmezni.

A magunk részéről annak a véleményünknek adunk hangot, voltaképp mindegy, hogy a két díszpinty Budapesten hoz-e ránk szégyent vagy pedig itthon rontja a levegőt. Legjobban akkor járnánk, ha a konferenciára Nyasszaföldön kerülne sor és több hónapig tartana. Bár igaz, miért kívánjunk ilyen rosszat a néhai kannibálok derék utódainak.

Mint a bégányi acél

Főleg kárpátaljai hírforrásokra támaszkodik, de más magyar nyelvű orgánumok ukrajnai vonatkozású híreit is átveszi az az oldal, amely egy elég furcsa nevű portál alá tartozik. Fogalmunk sincs, egy átlagosnál semmivel sem jobb (sőt…) hírszájt milyen alapon nevezi magát Világszínvonalnak. Nincs rajta semmi olyasmi, ami ezt az önértékelést indokolná.

Ennél is különösebb, hogy a főoldalon is hirdetett négy alrendszer közül az egyiknek Világszínvonal – Ukrajna a címe. Aki ezt a két szót így egymás mellé tudta tenni, annak vagy a világszínvonalról, vagy Ukrajnáról nincsen sejtelme. Számunkra mindenesetre ennek a két szónak a társítása egy másik, hasonlóan abszurd fogalmat idézett fel, a bégányi acélt, amelyet ugyan a vaskohászat és acélgyártás szakirodalma nem ismer, de ungvári mesteremberek szájából gyakorta hallhatni, ha valami silány anyagú, eltompuló, meghajló fémszerszámmal akad dolguk. „Na, ezt is csak bégányi acélból csinálták”, mondják ilyenkor, és messzire dobják a portékát.

Az oldal persze a maga módján akár hasznosnak is nevezhető. Aki nem kíván elsődleges hírforrások után koslatni, annak megfelel a nyúlfarknyi híreket újraközlő gyűjtőhely, még ha az ilyesmi a tájékozódásnak nem is a világszínvonala. De hát, lássuk be, merőkanálnak voltaképp megfelel akár a bégányi acél is. 

Túl hosszan készül Gajdos új múltja

gajdos-istvanNem tartozunk azok közé, akiknek hivatali kötelessége azzal kezdeni munkanapjukat, hogy számítógépükön elsőként parlamenti képviselőjük weboldalát jelenítik meg, sőt, azok közé sem, akik ezt olthatatlan spontán rajongásból önként teszik. Így aztán nem tudjuk pontosan, mióta fogadja Gajdos István honlapja a látogatókat ezzel a felirattal:

Веб-сторінка тимчасово не працює в зв’язку з перереконструкцією.

A web oldal felújítás miatt ideiglenesen nem elérhető.

– de annyi bizonyos, a szép magyaros mondattal jelzett felújítás nagyjából azóta tart, amióta a párthűségéről ismert politikus a szocdemek frakciójából átült a szocialistákéba. Ugyanakkor minimális leleményességgel a címoldalt megkerülve bárki beléphet a honlap belső oldalaira, elég begépelni mondjuk ezt:  http://www.gajdosistvan.uz.ua/hun/ [sem a link, sem maga az oldal nem él már – 2013], és máris olvashat újabb magyaros mondatokat, továbbá feltárul mindaz, ami ezek szerint hosszan tartó felújításra szorul.

„Mostantól kezdve minden másként volt – mondhatta Gajdos – zárjátok csak be a honlapot, legyen felújítás miatt ideiglenesen nem elérhető, amíg a szocdem múltam elfelejtődik.”

Hát igen, kicsit át kell írni az életrajzot, meg kell szűrni a sok szép nyilatkozatot és publikációt, hogy úgy fessen, mintha politikusunk már a narancssárga pelenkában is hithű szocialista lett volna, soha kommunista és soha szocdem. És hát, igen, nem árt néhány fotót eltávolítani, például az itt is láthatót (Gajdos Rizákkal).

gajdosrizak

Kíváncsian várjuk, mi lesz a felújítás eredménye, és vajon kicsivel gyorsabban történik-e, mint a beregszászi utcáké.

Azt hallottuk, hogy már nyomtatnak minket

karpaty-news-120Már önkéntes terjesztőink is vannak!

Tudomásunkra jutott, hogy egy ismert kárpátaljai magyar intézetben a legmagasabb vezetők utasítására a beosztott munkatársak naponta kinyomtatják a Karpaty News „rázósabb” cikkeit, hogy az internetezést némileg lenéző (vagy hozzá nem értő?) főnökök időben tájékozódhassanak minden aljas rágalmunkról. Ezt a megoldást szokatlannak, de magunkra nézve mindenképpen igen hízelgőnek találjuk.

Ennél jobban csak annak örülünk, hogy mindenféle vezetői ukáz nélkül is készülnek oldalunkról papírmásolatok, olvasóink közül ugyanis többen szükségét érzik annak, hogy jegyzeteink tartalmát ne szóban adják át barátaiknak, ismerőseiknek, családtagjaiknak, hanem kiprinteljék és úgy nyomják a kezükbe. Hazamegy a férj a hivatalból, ahol van internet, izgatottan nyitja a táskáját, a felesége már lesi, mit vesz elő belőle. Na, anyjuk, ezt olvasd el! Megint jól megadta nekik a Kárpátynyúz!

Elmarasztalták Friderikuszt az „ukránozás” miatt

friderikuszLássuk be: az utóbbi évek legjobb politikai hírműsora A szólás szabadsága. Évtizednyi pojácáskodás (na jó: showmenkedés) után Friderikusz Sándor újra magára talált és valahol ott folytatta érdemi munkáját, ahol Az én mozimmal abbahagyta. Meg kell azt is értenünk, hogy ha akkor, amikor a magyar televíziózás a merev és hivataloskodó népművelésből hirtelen szórakoztatóiparrá vált, nem hívta volna fel magára a figyelmet olyan műsorokkal, amelyek országos ismertséget szereztek számára, akkor, meglehet, ma újra a nyíregyházi körzeti stúdió adásában vezetne beszélgetéseket. Ám Fridi feltört a leghíresebbek és legtöbb nézőt vonzó személyiségek közé, betört a zárt szakmai elitbe és megtörte a kincstári televíziózás számtalan tabuját. Ezzel tornászta magát abba a magasságba, ahonnan már ő szabhatott feltételeket és olyan műsort találhatott ki magának, amilyent talán mindig is szeretett volna. És ha olykor fanyalgunk is egy-egy nyegleségén, modorosságán, el kell ismernünk: kitűnően csinálja. Határozott, de nem erőszakos, tisztázó szándékú, de nem akar semmit túlbeszélni vagy túlbeszéltetni. Kis odafigyeléssel mindig lehet tudni, mi az ő privát véleménye egy-egy dologról, pláne nyilatkozóról, de ezt soha nem verbalizálja, meghagyja a metakommunikáció szintjén, csak kis kaján mosolyán, megemelt hangszínén, vagy méginkább azokon a gesztusokon lehet tettenérni, amelyekkel tovasiklik egy-egy problémán, valami ilyesmit hagyva kimondatlanul: „Kérem, Ön is tudja, hogy nem mond igazat, mi is tudjuk, menjünk hát tovább”.

Tehát jó arányérzékkel vegyíti a picit pökhendi rámenősséget és szakmai bátorságot az udvariassággal és egy jó műsorvezetőtől elvárható toleranciával.Őszintén szólva nem is igazán értjük, miért sértődnek meg olykor mégis bizonyos érintett személyek, testületek, közösségek. Most például a magyarországi  ukránok, pontosabban az Ukrán Országos Önkormányzat emelt kifogás a július 17-i műsorában elhangzottakkal szemben, és az ORTT, olvassuk a mai hírekben, el is marasztalta A szólás szabadságát.

A londoni terrortámadással kapcsolatban kérdezte Friderikusz Lantos Istvántól, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat terrorelhárító igazgatójától, hogy:– Nálunk is azért volt robbantás, nem is egy, a közelmúltban is, itt nálunk is vannak azért mondjuk kisebbségek, ukrán kisebbség, kínai kisebbség, ezeket pl. önök folyamatosan kontroll alatt tartják?Ezen felkapni a vizet? Vajon nem azt kellett volna erre válaszolnia a panasz elbírálóinak, hogy akinek nem inge, ne vegye magára?

Azt gondoljuk, hogy járna nekünk saját kémnő

Már megint nyomják Krahácsot. Vagyis megint mostohábbak vagyunk mi, kárpátaljaiak az erdélyieknél. A hírek szerint nekik most már van saját kémnőjük, aki nemcsak a minisztériumokban, hanem a Határon Túli Magyarok Hivatalában is felelős pozíciókat töltött be, ezen felül még bizalmi viszonyba került egyes vezető politikusokkal is. Más források arról is írtak, hogy a szép kémnő a megszerzett adatokat, például az összes magyarigazolvány-tulajdonos személyi adatait nemcsak Romániának, hanem Ukrajnának is kiszolgáltatta. Ez meg aztán végképp sérelmes, igazán elvárható lenne, hogy a mi adatainkat saját ügynökünk kezelje.

Követeljük: saját kémnőt Kárpátaljának!

Vállaljuk a jelentkezők adatainak összegyűjtését. Csak fényképes leveleket fogadunk el. Kalandorok nehogy kíméljenek!

—————
Frissítés: a Parlament is tárgyalni fogja az ügyet – román lapok véleménye

Azt kérték, hogy írjunk Horváthról is

Ma reggel ezt a levelet találtuk postaládánkban: „Kedves Kárpáty! Nehogy má’ csonkán hagyd a nagy triumvirátust! Balla-Dupka-Horváth társelnökként együtt csinálta itten az irodalmat a 80-as években a pártlap által (éppen a KISZÓ!) irányított József Attila Irodalmi Stúdió nevezetű gittrágó egyesületben. Ők mondták meg az ideológiailag kevésbé fejlett újoncoknak, hogy is kell versírni. Úgy, mint ők: Lenin, Meditáció a Mauzóleumban, Itt és Most. Engem meg eltanácsoltak, mert nem ilyet írtam, hanem „avantgárdot”. Akkor még azt sem tudtam, mi az. Szóval örülnék, ha Horváth is kapna az áldásból.” (Név és cím nálunk)

Kedves Levélíró! Be kell vallanunk, hogy Horváth Sándor szépirodalmi munkássága nem képezi érdeklődésünk tárgyát. Újságírói teljesítményéről azonban azt tartjuk, hogy igen figyelemre méltó és bármelyik újságíró főiskolán tanítani lehetne – elrettentő példaként. Ami közéleti szereplését illeti, úgy gondoljuk, szerény tehetségéhez képest így is túl magasra jutott azzal, hogy mindenütt másodhegedűs lett. A MÉKK-ben Dupka, a KISzónál Kőszeghy, az UMDSZ-ben Gajdos dirigál neki. Három ilyen főnök bőven megteszi sorscsapásnak, így nekünk már fölösleges bántanunk őt.

Azt olvastuk, hogy Balla Dé bemondta az unalmast

unalmas
Balla D. Károly, amint éppen vizet prédikál

A környezete iránti heveny undoráról és pályatársaival szembeni mélységes megvetéséről eddig is jól ismert Balla D. Károly most a durcás kisgyerek sértettségével lepte meg azokat is, akik eddig fenntartásokkal bár, de szívesen olvasták napi dohogásait. Tegnapi blogjában előbb azt panaszolja, hogy az ELTÉre magas pontszámmal felvételt nyert lányát a Kárpátaljai Ösztöndíjtanács lepontozta, így nem kap majd ösztöndíjat, sőt, tandíjat is kell majd fizetnie. Hát nagyon sajnáljuk Balla Dét, akinek emiatt le kell mondania 24 órás internet-előfizetéséről. Gondoltuk is, hogy gyűjtést szervezünk számára.

Az őt ért nagy méltánytalanság okán a számos irodalmi díjjal rendelkező és magyarországi lapokban feltűnő szaporasággal publikáló szerző jegyzetében bejelenti, hogy webnaplóját megszünteti, mert ezentúl nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ingyér ír és publikál. Ahogy a honlapjához kapcsolt fórumok és üzenőfelületek bejegyzéseit figyeljük, a bombasztikusnak szánt bejelentés miatt eddig senki sem kapott sírógörcsöt.

Ha nem ír, hát nem ír. Sag’ schon! Egy bajkeverővel kevesebb a kis kárpátaljai webvilágban.

Azt olvastuk, hogy Dupka kapufát passzol

Az Ukrajnai Magyar Krónikai mai számában olvasottak alapján átpasszolná a szlovák oldalra a kisszelmenci fél székelykaput Dupka György, az UMDSZ alelnöke, a MÉKK elnöke. Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettesnek írt nyílt levelében (nyelvhelyességről ne essék szó!) többek között ez áll:

A kisszelmenci oldalon az ukrán építők kidöntötték a 2003 októberében felállított REMÉNY KAPUI emlékmű ukrán oldalon lévő részét. Eltávolítását a helyszínen lévő földmunkák indokolták. Kisszelmenc lakosságának és szervezetünknek az az óhaja, hogy a REMÉNY KAPUJÁ-nak fél szárnyát a szlovák oldalon lenne kívánatos felállítani, immár egymással szemben, hogy jelképezzék a sokat szenvedett két falu egyesítését. Az ukrán határőrök és vámosok engedélyezték a fél kapuszárny átadását, azonban a szlovák határőrök hallani sem akarnak ilyesmiről. Kérjük Önt, hogy mielőbb segítse elő a székelykapuszárny átadásának engedélyeztetését. Ezt kéri a két település lakossága is.

Mindebből magunk nem tudunk más következtetést levonni, minthogy voltaképp egyik fél sem tart igényt a két kapufélfára. Pedig  kisebbségi körökben igencsak megszokott dolog egykapura jártszani.

Bújj hozzám újra, Magyarország

Amikor először ütötte meg fülünket ez a langyos libazsírhoz hasonlatosan émelyítő dal a jobbra érdemes megasztáros Oláh Ibolya előadásában, fogadást mertünk volna kötni rá, hogy A magyarok világhímnuszá-t és az Éljen Magyarország-ot  is elkövető, édes Piroskájának végleg isten véledet mondó Dobos Attila újabb örökbecsű opuszával állunk szemben. De nem. A zene ezúttal Amerikából importált giccs, a melódiánál is gagyibb szöveget pedig a magyar média „fenegyerek light” státusú figurája, Geszti Péter küzdötte ki magából, mint maga mondja, több havi munkával és nagy energiabefektetéssel. (S. Nagy István közepes formájában egy délután 3 ilyet megír.) Ha már ennyit dolgozott  Geszti ezen a közhelygyűjteményen (az meg mégis, mit jelent, hogy Bújj hozzám újra, Magyarország?), nemcsak azt érdemelné meg, hogy augusztus 20-án a tűzijáték előtt elhangozzon Budapesten – helye lenne a kárpátaljai Credo repertoárján is a Magyarnak én itt születtem és A haza nem eladó között.

Jaj, ezzel most alighanem ötletet adtunk.

Gyurcsány megemelte magát

A magyar kormányfő lemondta minden tegnapi és mai hivatalos programját, még a Szigetre sem tud kimenni, hogy népszerűsítse magát az épp őrá kíváncsi rockerek körében, mert fáj a háta és ágyban kell maradnia. Őszintén szólva mi már hónapokkal ezelőtt sejtettük, hogy valami baj van nála az egyenes gerinccel.

A Népszabadság információi szerint a kormányfő megemelte magát. Pedig az életszínvonalat akarta.

Magával ragadó a stílusunk

(Sajnos az eredeti linkek többsége mögött már nem találhatók az akkori tartalmak, töröltem a tört hivatkozásokat – viszont van, amit megtaláltam – 2013. — azóta az is eltűnt a freebloggal együtt – 2016)

Az internetes jelenlét második fokozata, amikor már nemcsak mi írunk, hanem rólunk is írnak. Nos, a két „szomszédos blog”-on kívül több ismeretlen helyen is elismerő szavakkal illették áldásos tevékenységünket. Az egyik a Déli  Riporter nevű blog, amely, ha jól értettük, a Népszava Online és a freeblog rendszerében is működik. Tehát ITT és ITT ezt írták rólunk:

Magával ragadó stílus, botrányos ügyek, érdekes hírek – mostan csökken-e a folyóvíz áldásos tevékenységének köszönhetően Magyarország területe, vagy sem – egy-, pardon, kétszóval karpaty news, hírblog Kárpátaljáról. Nosza repít a szakblogtárba fel.

Be is kerültünk a megfelelő linkek közé – köszönjük, és természetesen a Déli Riportert kitesszük blogbarátaink közé (lásd a bal hasábon), mint ahogy az e-media nevű oldalt is, AHOL meg ezt írták rólunk:

Karpaty News (Én inkább közéleti blognak nevezném, ha mindenáron skatulyázni kell.) Még csak két hetes, de máris meglepően izmos a kicsike, erősen rugdalózik…

Hát igen, páran már fájlalják is a bokájukat.

Ennél is érdekesebb, hogy egy hírgyűjtő portál teljes egészükben átveszi minden bejegyzésünket. Itt olvasható: FRISISINFÓ.

A nemzeti összefogás kényszere naponta dörömböl az ajtónkon

Ezt a kapitális képzavart ezúttal Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének, egyébként a határon túli ügyekben illetékes fideszes tótumfaktumnak köszönhetjük, aki abból az alkalomból fakadt szólásra és köpte szó szerint a címben szereplő aranyat, hogy a szlovákiai Ipolybalog Árpád-kori templomának tornyában elhelyezték a magyar korona művészi másolatát. Ami, szó se róla, szép dolog, mint ahogy szép a korona is, meg a művészi másolat, a templomról nem is szólva, és persze Németh Zsolt maga is nagyon szép és felettébb csinos férfiú.

Nemzeti összefogásra egyébként szükség van, szóvirágokra azonban kevésbé. Ha pedig az összefogás kényszerének dörömbölhetnékje van, akkor ideje bezárni a gumiszobába.

(a fideszfrakcio.hu oldalán az adott szöveg már nem érhető el, a linket töröltem – 1014)

Dunda György plagizált minket

A Vajdaság Ma című hírportált olvasva figyeltünk fel a tegnapi cikkre, amely, úgy találtuk, indításában meglehetősen emlékeztet egy korábbi saját írásunkra. Mivel a hírportál  az újvidéki Magyar Szó közleményére hivatkozik, utánamentünk a dolognak és megkerestük a Magyar Szó vonatkozó írását, amely fölött ez állt: Ungvári tudósítónktól, és, semmi kétség, így kezdődik: 

„Áll a bál az év elején még a fennállásának 85. évfordulóját nagyszabású ünnepséggel méltató Kárpáti Igaz Szónál”

Összehasonlításul a Karpaty News június 31-i bejegyzésének címe és első mondata:

„Azt hallottuk, hogy áll a bál  a Kárpáti Igaz Szónál. Válsághelyzet alakult ki a 85 esztendős kárpátaljai közéleti lap szerkesztőségében.”

Kicsit gyanús az egybeesés, hogy már a legelején a bálra és az évfordulóra utal mindkét írás, nem? Szerencsére a mi cikkünk 2 héttel korábban íródott, így nem lehet kétséges, ki „kölcsönzött” a másiktól.

Ami pedig igazán furcsa a dologban: a cikk alatt Dunda György neve szerepel, aki, mint köztudomású, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese. Ez a körülmény nem zavarja meg sem abban, hogy a KISzó-ügyről, meglehetősen etikátlanul, mint kívülálló jegyezzen cikket, sem abban, hogy a 85 éves lap újságírójaként egy 3 hetes (!) blog szerzőjétől plagizáljon cikkezdő beszédfordulatot.

Itt tart ma Kárpátalján az újságírói etika.

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme