Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

arvisura

Transzgenetikus állat- és növénykert épül

A pirézek és a transzgenézis

Az Arvisura-blog adta közre a szenzációs hírt, miszerint rövidesen megépül a világ első transzgenetikus állat- és növénykertje. A közlemény kitér számos részletre, így tisztázza az alapfogalmakat is. Először is megtudhatjuk, hogy miben áll a transzgenézis lényege:

Amikor idegen géneket ültetnek be egy állat vagy növény génállományába sebészeti úton, akkor az így létrejött állat, ill. növény transzgenetikus, transzgénikus. A transzgenetikus állat, ill. növény önmagához lényegíti a piréz gént, ennek a folyamatnak a neve a genetikában: arvisura-transzgenézis.

Egy eredeti kép kíséretében értesülhetünk arról is, mikor és hogyan hozták létre az első transzgenetikus élőlényt:

Az első transzgenikus állatot 1982-ben állították elő génsebészeti úton. Ekkor egy caribi csupakabra (chupacabra) nőstény egyedének megtermékenyített petesejtjébe a rézfaszú bagoly növekedési hormonját juttatták be. A transzgén beültetése sikeres volt, az egészségesen megszületett, farkánál fogva összenőtt híres csupakabra ikerpár a Nature folyóirat címlapjára is rákerült. A kép bejárta a világsajtót.

csupakabra - piréz totemállat

Az első transzgenetikus állat, a caribi chupacabra

A transzgenezis új tudományos távlatokat nyitott meg az emberiség előtt, de szenzációértékét hamar elvesztette a közvélemény előtt. Mígnem mintegy tíz évvel ezelőtt egy piréz képzőművész vetette fel a transzgenetikus állatkert ötletét.  Adelay B. Kroll egy bioart projekt keretében dolgozta ki elképzelését, mely szerint olyan különleges állatkertben kellene bemutatni a különböző, akkor már szép számban létezett mesterséges életformákat, amely környezet illene hozzájuk. Ugyanígy a transzgenetikus növények számára szerinte különleges télikert lenne létesíthető a zöld energia hasznosításával. A projektből:

A medúzák génjének köszönhetően a sötétben világító transzgenetikus állatok és növények mellett ott lennének például azok a kecskék is, amelyek génmódosított tejében pókgén található, és így a tej különböző katonai vagy ipari alkalmazások alapanyagául szolgál. Egyes, külön erre a célra kialakított felületeken pedig emberi hajat és körmöt, illetve pillangószívet, lótüdőt és dzsessz-sztenderdeket játszó, vibrafonként működő csontokat lehetne nevelni, miközben az épületek víztaszító hüllőpikkelyeket növeszthetnének magukra a nedvesség ellen. A látogatók úgynevezett geckovátorral (gekkó+elevátor, vagyis gekkó és lift) közlekednének az épületek között – sőt, magukon az épületek felületén is (ehhez kellene előtte pókgénnel dűsított kecsketejet inniuk). Az transzgenezis apoteózisaként működő állat- és növénykertnek természetesen a chupacabra lenne az állandó kabalafigurája.

A piréz művész maga vállalkozna – jelentette be 2006-ban – a teljes bioart és dizájn-projekt lebonyolítására, megtervezné és létrehozná a transzgenetikus növény- és állatkert szerinte nagyon is emberi arculatát, lévén azért jönne létre, hogy érzékeltesse, mennyire más lesz a világ a biotechnológia forradalmának köszönhetően a nem is olyan távoli jövőben.

A nagyszerű tervezet – támogatás hiányában – csaknem elfelejtődött, ám a pénz keresésre optimalizálódott és szocializálódott fiatalt piréz dizájnerek újra felfedezték az ötletet.

Előbb megkeresték idős kollégájukat, aki szabad kezet adott nekik a projekt megvalósításához, majd intenzív pénzcsinálásba kezdtek, mígnem előteremtették a transzgenetikus növény- és állatkert létrehozásához szükséges pénzügyi fedezőanyagot, melynek segítségével a létesítmény a világban szétszóratott pirézek egyik gyülekezési helyén, Torontóban kapna helyet.

Az teljes állat- és növénykert-építés persze többe kerül, mint amennyi pénzt elsőre felhajtottak, ezért  nagyszabású mobiltelefonos marketingkampányt indítottak, minden pirézt sms-ben értesítettek a hozzájárulás lehetőségéről. Az Arvisura nevű okostelefon-alkalmazás lehetővé tette a bankszámláról közvetlenül történő tömeges támogatást, így nagyon hamar összejött a szükséges, karvalygénnel manipulál tőke. A piréz összefogásnak köszönhetően a közeljövőben megépülhet a transzvesztita Vesta-szüzek – mint kariatidák – ékesítette létesítmény – a transzgenezis nagyobb dicsőségére. (tovább…)

Az Arvisura egy posztmodern dekonstrukció

arvisura-posztmodernKiderült, hogy az Arvisura nem az, aminek eddig gondoltuk.

Ismert erdélyi körökben az az általános nézet, hogy az Arvisura egyfajta nemzeti végzet, ám a mérvadó tudományos vélekedés  ennél árnyaltabb megfogalmazásokat használ. A fogalom két szakterületen használatos terminus technikus gyanánt, az egyik a filozófiatudomány, a másik a történelem, pontosabban a magyar őstörténet.

A filozófiában az arvisurák egyfelől a keleti egzisztencializmus alaptételei, másfelől maga az Arvisura annak az ismeretelméleti folyamatnak a neve, amely során az újonnan keletkező szubsztanciák a kollektív tudatalattiból érkező jellegrálényegítés révén válnak számunkra megismerhetővé, elsajátíthatóvá.

A történelemtudományok szakterülete az Arvisurát a „magyar pogány Ószövetség” néven is említett, állítólag rovósámánok által lejegyzett olyan eredetmítoszként tartja számon, amelyről a kutatások bebizonyították, hogy a benne szereplő állítások mind történeti, mind régészeti, mind néprajzi vonatkozásaikban hamisak. Pontosabban ez a tudományos cáfolat nem is beavatott rovósámánok által kronologikusan vezetett eseményleíró  arvisurákra (mivel ezeket soha senki nem látta), hanem az arvisuráknak részben a közhiedelemben élő tévhiteire, részben áltudósok által terjesztett „tanításokra” vonatkozik. Az Arvisura az eredendő forrása nemcsak a hun-magyar kontinuitás téves, valamint a kettős honfoglalás vitatható elméletének, hanem annak a sokak által vallott nézetnek is, amely a magyar nyelv kiváltságos voltára és a magyar nép kozmikus eredetére utal (állítólag ezt bizonyítják az Erdélyben talált, vékony aranylemezekre ősi székely rovásírással rótt arvisurák).

Így tudtuk eddig.

Ám nemrégiben a svéd állami levéltár feloldotta egy tíz évre zárolt dokumentumfondját, amely az akkor Stockholmban elhunyt költő és gondolkodó, Alexander Choosow hagyatékát tartalmazta. Ebből kétséget kizáróan megállapítható, hogy lényegét tekintve az Arvisura egy gondosan megalkotott posztmodern dekonstrukció,.

Mint az Dr. Kállay O. Béla irodalomtudós friss kutatásaiból kiderült, a rejtélyes Choosow nem más, mint a pirézek himnuszának szerzőjeként ismert Tsúszó Sándor, aki az Arvisura-szövegkorpusz létrehozásával saját fiktív őstörténeti stílusprojektjét valósította meg, így hozván létre a történeti megelőzöttség narratívájának referenciális kontextusát, és ezzel végérvényesen dekonstruálva minden korábbi arvisura-értelmezést.

A hagyaték feltárása során kiderült az is, hogy Tsúszó a Piréz Arvisura terjedelmes szöveganyagát szittyanyomat technikával sokszorosította és cseppfertőzés útján terjesztette.

Forrás: Szamizdat Piréz Arvisura könyv

Nem UFÓk, hanem nemiszervek!

Bár az eredeti közlés az Arvisura-blogban jelent meg arról, hogy a vereckei emlékmű és a munkácsi Feszty-panoráma  csillaghajókat szimbolizál, és bár mi ehelyt csupán ismertettük röviden a cikk állításait, mégis a Kárpáti Vipera szerkesztőségébe juttatta el tudományos megalapozottságú cáfolatát Dr. Kállay O. Béla pszichiáter és keletkutató, lévén a blog elzárkózott a vitairat közlésétől. Mi örömmel helyt adunk a tisztázó szándékú  írásnak, amely az eredeti cikkre – Feszty-körkép: panoráma Munkácson – csészealj alakú Arvisura-emlékhely – reagál.

Dr. Kállay O. Béla:

Genitáliák a kárpáti tájban

Megrökönyödéssel és felháborodással olvastam az Arvisura-blog alapvetően téves állításait arról, hogy a kárpátaljai verckei emlékmű rakéta-formája és a munkácsi Feszty-panoráma csészealj-alakja azt bizonyítaná, e földrajzi pontokon valaha csillaghajók szálltak volna le. Ez hajmeresztő fantazmagória és semmi köze az eredeti védikus Arvisura-szimbolikához.  Aki valaha is foglalkozott az Ayurvédával és az Arvisurával (mint én teszem évtizedek óta), az pontosan tudja, hogy az ék-forma fallikus szimbólum, a kör és ellipszis-alak pedig a vulva jelképe a keleti ábrázolásokban. Illetve, tágabb értelemben: a férfiúi és a női mivolt megtestesítői.

Ezen túlmenően a szimbólumokat mindig összefüggéseikben és történetiségükben kell vizsgálni, így a kárpáti tájban megjelenő jelképek sem vonatkoztathatók el a tényleges historikus kontextustól. Ha az Arvisura-blog szerzője ismerné a magyar honfoglalásnak az Anonimus Gestáját időben megelőző keleti értelmezését, talán nem ragadtatná magát ilyen tévedésekre. A védikus irodalomban több helyen is behatolásnak nevezik a nomád népek betörését egy-egy földrajzilag zártabb helyre – ez a szó pedig ugyanaz, amellyel a hímtagnak a vulvába való behatolását illetik. A magyar honfoglalásnak coitusként való értelmezése  egyértelműen kiolvasható például az ősi Atharva Védához 1096-ban csatolt középkori függelékből – ebben az ismeretlen szerző a Kárpát-medencébe való behatolást, illetve a szűzi kárpáti tájnak a lovas férfiak előtt való megnyílását-kitárulkozását egy nemi aktus szavaival írja le.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Vereckénél szimbolikus deflorációt végrehajtó honfoglalók a Latorca völgyében ereszkedtek alá, akkor aligha lehet kétségünk afelől, hogy a hágón már korábban felállított ék-alakú jelnek a folyó lentebbi szakaszánál, Munkácsnál miért éppen kör-forma a megfelelő társa. Ráadásul – a lenti képen is jól látható – : a kör közepén rés, luk, nyílás található. Ennek a nyílásnak az átmérője centire megegyezik a vereckei emlékmű csúcsának – mint a hímtag makkjának – a legnagyobb szélességével, így épp beleillik.

vereckeiarvisura-feszty-korkep

Rakéta és cseszealj Kárpátalján? Dehogy! Fallosz és vulva!

verecke-feszty-coitus

Egymásba illenek

És akinek még mindig lennének kételyei: a honfoglalási monumentum 7 tömbből áll: a hetes a védikus tanításban a férfi ősprincípium szimbóluma. A munkácsi körnek pedig 8 tartópillére van, a nyolcas szám, kell-e mondanom, a női ősprincípium jelképe minden keleti kultúrában.

A kárpátaljai emlékmű-tervezők tehát példás pontossággal tesznek eleget az ősi hagyományoknak, a szexuális jelképek felavatói  pedig méltó módon adóznak kegyelettel a magyar história nagyszerűségé előtt.  Mosolyogjon hát reájuk és fényeskedjen nekik az örök Arvisura!

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme