Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

baki

Behívás bajvívásra = bevívás

Ha ez az egész állóháború nem lenne végtelenül elkeserítő és maga Ukrajna – élén elnökével – nem lenne kétségbeejtően szánalmas, akkor a Vipera most jót vidulna a népszerű kárpátaljai hírportál újabb bakiján. Merthogy eredetileg a bajvívás nemes, bár véres, de igazságos közdelem, illetve lovagok közti erőpróba. Egyik fő ismérve, hogy a szemben állók azonos fegyverrel, azonos feltételek között küzdenek. Az ukrajnai behívás viszont minden, csak nem nemes, nem igazságos. Viszont igaz, hogy véres következményekkel is jár… Bárhogy is, a hírforrás bakijából eredő porosenkói „behívás bajvívásra” minden komikus felhangja ellenére inkább szomorú, mint mulatságos.

porosenko-behivasok

Frissítés. Kapcsolódó hír ugyanerről a portálról, 2016. márc. 31:

A Forbes-Ukrajina szerint Petro Porosenko ukrán államfő vagyona egy év alatt 100 millió dollárral nőtt, elérve a 858 millió dollárt. Az elnök még mindig nem adta el a Roshen édesipari vállalatot, holott erre 2014-es hivatalba lépése óta többször is ígéretet tett. Tulajdonában van továbbá a Nemzetközi Befektetési Bank, részvényese a Ukrprominveszt-Agro holdingnak, valamint több gépkocsi-, hajógyártó és gépipari cégnek, tulajdonosa néhány országos, illetve regionális rádió- és tévétársaságnak, köztük az Ötös ukrán hírtévének.

Még ha csak ukránoznák őket!

A mélymagyar demagógia közhelygyűjteményébe illik volt földink cikke a szon.hu online portálon. Szerinte „vétkesek a hatóságok, amelyek képtelenek kiszűrni a nem igazi „kettős állampolgárokat”. És most túlbuzgóan vonják meg a törvényesen folyósított nyugdíjakat a kétlaki, de igaz magyaroktól is, követelvén, hogy költözzenek át végleg Magyarországra. … Ezzel elindítanak egy újabb bevándorlási hullámot, és magyartalanítják az ősmagyar földet!”

Nem marad el az efféle irományok kötelező közhelye sem, ezúttal kicsit megcifrázva: „a kárpátaljai magyarokat sértően leukránozzák, holott ők magyarabb magyarok, mint a magyarországi kozmopoliták többsége!” – A legjobb azonban a cikk címe, amelyben a leukránozást kifogásolva ő maga már egyenesen ugránoz:

ugranok

Ki az a Sztepan Barenda?

Természetesen nem Barenda, hanem Sztepan Bandera (1909-1959) a neve annak a nacionalista ukrán politika figurának, aki a nemzeti érdekeket a nácikkal való együttműködés révén igyekezett érvényesíteni, és akit újabban inkább nemzeti hősként, semmint náci kollaboránsként ítélnek meg Ukrajnában, a szélsőséges és militáns szerveződések pedig példaképükként tűzték zászlajukra. Az Origó azonban kapitálisan elírta a nevét, holott a The Moscow Times hivatkozott cikkében természetesen helyesen jelent meg Stepan Bandera formában, mint ahogy követőit is Banderovtsi-nak (bandererovci, magyarul: banderisták), nem pedig barendáknak titulálták. Az Origónál azonban valaki elírta mind a nevet, mind képződményét, és egyetlen szerkesztő sem tartotta feladatának, hogy ellenőrizze. Kedves utasaink, a trehány szerkesztők földje fölött repülünk – mondhatta volna a Kárpát-medence fölé érkező gép pilótája.

bandera-barenda

Gajdos nem tudja, mit szavazott meg

Újra magyarázkodni kényszerül a mi kedves képviselőnk. Alighanem megszavazott valamit, amit nem kellett volna, pontosabban úgy szavazott meg valamit, hogy nem tudja, végül is mi áll benne, ugyanis

a végszavazás … kaotikus körülmények között zajlott, nem lehetett értelmezni, milyen javaslatokat, módosító indítványokat tesznek a honatyák, mit bocsátanak szavazásra ezek közül.

Ilyenkor egy felelős képviselő mit tehet? Csak egyet: nem szavaz addig, amíg nem látja át, mire is adja a voksát. Nem így Gajdos. Szavazott, most meg magyarázkodik:

Levelemben felhívtam a Legfelső Tanács elnökének figyelmét arra, hogy amennyiben a zárószavazásra előkészített szöveghez képest visszalépést hoz az új jogszabály a nemzetiségek jogait illetően, akkor kérem támogató szavazatom visszavonását (forrás)

gajdos-visszavon

Nyilván az elnök majd végigbogarássza a szöveget aszerint, hogy Gajdos vajon mit tekint visszalépésnek. …Ez azért így elég szánalmas, nem? Nem tudták értelmezni az UMDSZ-elnökségről a minap lemondott képviselő nyilatkozatát nálam hozzáértőbbek sem: A kárpátaljai magyaroknak nem mindegy.

És ha már Gajdos…

A minap Facebook-üzenőfalán megjelent egy másik nyilatkozata, mégpedig ebben a formában: (tovább…)

Esterházy neve a Kárpáti Igaz Szóban

esterhazyBlamázsnak számít-e az, ha az egyik legnagyobb élő írónknak sem nevét, sem művének címét nem képesek helyesen leírni a Kárpáti Igaz Szónál? Á, az ilyesmi ennél a lapnál megszokott, elvégre mind a főszerkesztő, mind a cikket jegyző főszerkesztő-helyettes végzettsége szerint bölcsész, ráadásul mindkettejük többkötetes író. Megjelent már a KISzóban Solohov Szokolovként, Wells Walesként, a két Karinthyt is alaposan összetévesztették, de még egyik kedvenc versidézetét is mindig rosszul idézi barátunk (katt a linkekre!). Olvasószerkesztője és korrektora meg hiába van a lapnak, munkaköri leírásuk szerint, úgy tűnik, nem dolguk nekik az újságíró urak szamárságait javítgatni, pláne nem utánanézni egy név helyesírásának. (Mégis: kb. hány másodperc szükséges ahhoz, hogy élő internetkapcsolat mellett a dologban ludas bármelyik munkatárs ellenőrizze Esterházy Péter nevének írásmódját vagy azt, van-e a cím végén e betű?)

Könyvajánlókkal, irodalmi témájú írásokkal Kárpátalja legkevésbé olvashatatlan lapja amúgy sem kényezteti el olvasóit (igazi könyvkritikát vagy bármilyen művészeti témát érintő elemző értékelést évek óta nem olvastam itt), így joggal örülhetnénk mind a híradásnak, mind a ténynek, hogy a Harmonia caelestis immár ukránul is megjelent (a borító ízlésvilágáról most ne essék szó), ám a bosszúság miatt inkább csak sziszegésre futja:

Eszszszszterházy!

Frissítés! – Kiegészítés:

buskoA fordító nevével is bakot lőttek!

A könyvet ugyanis nem a cikkben szereplő bizonyos Jurij Busko fordította, ráadásul avatottan (nem tudunk ilyen nevű műfordítóról), hanem a kárpátaljai születésű Buskó Júlia. Úgy tűnik, a hasukra ütve tippelték meg, milyen név állhat az ukrán híradásokban feltüntetett Ю. А. Бушко mögött. Ha Ю., akkor legyen Jurij. Hát hiszen még azt se tudták, fiú-e vagy lány.

esterhazy2

Mint fentebb is látható: a valahonnan kikopyzott szövegben viszont helyesen szerepel a név…

És egyéb obszcén szavak

Félreértés ne essék: az természetesen felháborító és tűrhetetlen, ha bárkit inzultus ér nemzetisége miatt (mint ez Ungváron a minap megtörtént). Ám egy hivatalos nyilatkozatban, amelyet több illusztris szervezet is aláírt, illene pontosan fogalmazni. Legalább a doktoranduszok és aspiránsok tudhatnák, mit jelent az obszcén szó, bassza meg!

obszcen

Karinthy – de melyik?

Bár hasonlítottak egymásra és a keresztnevük is azonos betűvel kezdődik, azért az apa Karinthy Frigyest és a fiú Karinthy Ferencet ilyen látványosan összetéveszteni, ráadásul kétszer is – ez lapszerkesztői csúcsteljesítmény. A képen a papa, Frigyes, az életrajz is az övé – a címben azonban Ferenc szerepel. Ugyancsak ő van szerzőként megjelölve a papa két örökbecsű és roppant közismert írása felett. Nem csodálkoznék, ha legközelebb már az unoka Karinthy Márton lenne mondjuk a Budapesti tavasz szerzője a jeles kárpátaljai kiadványban, amely alcímében Közművelődési magazinnak mondja magát – hát így közművel. És itt azt most szóvá sem teszem, hogy friss áprilisi számukban már második részét közlik egy „tudományos” értekezésnek, amely azt bizonygatja, hogy az evolúcióelmélet áltudomány… Úgy tűnik, a szerkesztők számára az irodalomtörténet is az.

karinthy1 karinthy2

Élet-Jel, 2011/április


Karinthy-témában másutt: T.Ú.K. – Tanár úr kérem!

Argentin szépség?

dora_kiszLegutóbb Andy Warholt nevezték tévesen cseh származásúnak, ezt helyreigazítva írtam posztot, most pedig Picasso szerelméről, a fotó- és és képzőművész Dora Maarról állítja írásában F. A. (zöld Kárpáti Igaz Szó, 2007. aug. 16.), hogy

„zöld szemű, fekete hajú argentin szépség”
aki
„kitűnően beszélt spanyolul”.

Argentin lánytól az utóbbi igazán nem nagy kunszt, lévén a spanyol hivatalos nyelv a dél-amerikai országban. Nyelvtudása éppen azért érdemel említést, mert Dora Maar 1907-ben Henriette Theodora Markovitch néven látta meg a napvilágot a nyugat- franciaországi Tours-ban francia anyától és horvát apától.

Utóbbi tény egyébként sok forrásban eltorzított formában szerepel, apját „jugoszlávnak” nevezik (tévedésből egy ideig én is szerbnek gondoltam), holott a papa ismert zágrábi építész volt (Josip Marković néven érdemes keresni).A kis Theodora előbb Párizsban, majd Buenos Airesben nevelkedett (ahol is apja az ottani Osztrák-Magyar (!) követségen dolgozott), de már 1926-ban visszatért Franciaországba tanulni.

Ezek alapján argentinnak nevezni – eléggé bizarr tévedés.

Egy másik furcsaság: Picasso első feleségének, az orosz Olga Koklovának a nevét Olga Choklowa-ként írja a szerző, bár a latin betűs írásmódban szinte mindenütt Koklova vagy Khokhlova, esetleg Koklowa szerepel. Oroszul, cirill betűvel, Ольга Хохлова volt a neve, ezt magyarul egyszerűen Hohlova formában kell átírni .

Az eredeti orosz írásmódból kiindulva „idegenül” esetleg a Chochlova átírás is lehetséges lenne; nyilvánvaló azonban, hogy vagy mindkét „х” betűt k-nak, vagy mindkettőt kh-nak, esetleg mindkettőt ch-nak lehet átírni – magyarul pedig h-nak -, vegyesen azonban semmiképp. A szerző által használt öszvér-írásmód tehát semmilyen átírása szabály szerint nem érvényes, így semmilyen nyelven nem lehet leírni.

Még argentinül sem.

Milyen nemzetiségű Andy Warhol?

Andy Warhol

Ezzel az erővel magyar származásúnak is nevezhetnénk…

„Minden idők legnagyobb skóciai Andy Warhol-kiállítása nyílik meg szombaton Edinburghban … a pop-art atyja halálának 20. évfordulója alkalmából.”

– olvasom a Múlt-Kor cikkében. Hm. Igaz, hogy húsz éve halt meg, de februárban. A cikk megjelenése viszont születési évfordulójára esik, viszont ez nem kerek. A következő mondatnál aztán végképp leállok:

„A cseh származású amerikai művész…”.

Nem!

Warhol ruszin származású volt, szülei a zempléni Mikóból emigráltak az USA-ba.

Ha a pontos etnikai vonatkozásoktól eltekintünk, akkor is legfeljebb szlovákiai  származásúnak lehetne mondani (a legtöbb életrajzában is az szerepel, hogy szülei szlovákiai emigránsok voltak), bár igazság szerint ez is eléggé pontatlan, lévén Szlovákia akkor még nem létezett, Warhol ruszin szülei a történelmi Magyarország területén éltek, Mikó (Miková) 1920-ig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

A források tanúsága szerint a papa, Ondrej Warhola (Varchola) és a mama, Justyna Zavacka 1909-ben kötött helyben házasságot, és a papa 1912-ben, tehát bőven „magyar időben” emigrált. Ilyen alapon Warholt sokkal inkább lehetne magyar származásúnak mondani, mint csehnek, lévén a szülei közül a papa soha nem éltek Csehszlovákiában, a mama pedig csupán egyetlen évet (21-ben követte a papát Amerikába). 

Mit műWellsz

Madách és Wales előre látta – olvasom a címet közéleti lapunk szombati számában. Madáchot tudom. De ki a fene az a Wales? Vagy mi a fene? A tartomány, ahol Edward király léptet fakó lován? Netán mégis személy, mondjuk Jimmy Wales, a Wikipédia atyja? Hogy jön ő Az ember tragédiája írójához? De lássuk a cikket.

Itt kérem, semmi kétség, az olvasó műveltségére és asszociációs készségére való rátámaszkodás példátlan újságírói bravúrja forog fenn!

Klímaváltozás, globális felmelegedés, természeti katasztrófa – ilyesmikről szól a cikk. Ha nagyon akarom, Madách megint megvan nekem: bár a Tragédiában a Nap kihűl és fagyos eszkimóvilág vár az emberiségre, ami épp az ellenkezője a globális felmelegedésnek – de üsse kovakő.

kiszo_wells

A hülyegyerek pozícióját feladva persze arra is rájövök, hogy a címben a szerzők nyilván egy másik nagy író, H. G. Wells nevét írták el, aki ugyan – tudtommal – a globális felmelegedésről szintén nem vizionált, de arról igen, hogy a tudomány fejlődése katasztrófákat idézhet elő.

Utolsó kérdésemre, hogy a minden valamirevaló lexikonban szereplő és a neten 20 másodperc alatt megtalálható jeles regényíró neve miért jelenhetett meg így, vagyis tévesen az újságban, szintén az ő munkásságában találtam megoldást. Nyilván az a helyzet, hogy a korrektori és olvasószerkesztői munkakört jelenleg a láthatatlan ember tölti be a lapnál.

Iván Csendej megrövidített életműve

A jeles ukrán író, Ivan Csendej november 29-i haláláról hírt adva ezt írja a Kárpátalja eheti számk: „Két regénye és tizenhárom elbeszélése látott napvilágot.” Ilyen sovány lenne a 83 esztendős korában elhunyt alkotó életműve? Dehogy! Újságírói-szerkesztői felületességről és fordítói hibáról van szó. Az ukrán nekrológokban (ha onnan vették az adatot) ez a megfogalmazás szerepelt: „десятки оповідань, повістей та нарисів”. A десятки többször tízet jelent, magyarra ’több tucatnyi’-ként szokás fordítani, a повість meg éppenséggel kisregény. (Ukránul-oroszul regénynek csak a nagyon „vastag” műveket nevezik, magyar értelmezésben a повість nyugodt szívvel tekinthető regénynek.) Hogy a tizenhárom darab elbeszélés hogyan jött ki ebből, nem tudom, a google-keresővel az író nevével elsők közt felbukkanó oldal például ezt írja: „Автор книжок оповідань, нарисів, повістей” – és felsorol 14 könyvet, 1980-nal lezárva a sort. Holott Csendej az azóta eltelt negyedszázadban is bőven alkotott és sokat publikált. Bár igaz, a teljes bibliográfiájára nem találtam rá, de a pontos adatért valószínűleg elegendő lenne felhívni egy könyvtárost. Ennél persze sokkal egyszerűbb félrefordítani az ukrán nekrológot.


 

honlap keresőoptimalizálás a goggle seo mestertől

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme