Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

blogolás

A Kárpáti Vipera Nyúz átalakul

Kekecblogom által alakul a Tiszán, ladikondeladikon. Egyelőre a formai változás figyelhető meg pregnánsanda. Mivel haladni kell a Váncza sütőporral, kapott ez a webhely is egy felettébb mobilbarát sablont, hogy az oly annyira okos telefonok esetlegesen kevésbé okos felhasználói is maradéktalan és zavartalan élményben részeltethessék magukat engem olvasván és nehogy már egyetlen fölösleges mozdulatot kelljen tenniük a görgetéstani tudományok által kikövezett göröngyös úton.

vipera-karpaty-newsA tartalmi változások bekövetkezésének időpontját sem ígérni, sem megjósolni nem merészelem. Ehelyütt inkább a tartalmi módosítások kauzális vonatkozásairól szólanék legott, mármint hogy ok-okozati kontextusba helyezném bele eme változások apropóját. Ám ennek előtte némi elrévedezéses múltba tekintés szükségeltetik, lévén viperablogomnak megvan a maga nosztalgikus genealógiája, amely személyes és közírási viszonyoktól alaposan gondterhelt. Nevezetesen.

Ahogy a hármas cím is árulkodik erről, blogom kettős eredetmítosszal büszkélkedhetik. Egyfelől ugyanis volt ama dicsőséges Karpaty News, amely több mint tíz eszdendőknek előtte némileg felkavarta a honi állóvíz langyos útporát, s amelynek rövid története itten olvasható: Kárpáty Nyúz. Ennek a freeblog.hu-nál indult, majd a blogter.hu-n folytatódott, a gonzó újságírás felé eleinte álnéven kacsintgató orgánumnak a cikkei ugyan nagyrészt belementődtek a mostani rendszer archívumába, ám ma már semmi sem érzékelhető az akkori felháborodott közvélemény lavinájának meg-megújuló hullámveréséből; sajnos a kommentek véglegesen odavesztek a blogtörténelem viharába (mivel mindkét szolgáltató megszűnt) – holott ezekben a hozzája szólásokban talán először szabadult fel a korábban illedelmesnek mondható kárpátimagyar netközönség elhallgatásos gátlásossága.

Másfelől meg ott volt a Kárpáti Vipera, ugyancsak freeblogos fogantatásban, amely kisebb-nagyobb rendszerességgel rá-rásziszegett a honi sajtóban észlelt baklövésekre és stilárisan mélyrepülő csúcskísérletekre. Az akkori-ottani blogposztok szöveganyaga is elhelyezést nyert a jelen webhely archívumában – és folytatásra fakadt. Lévén az immár hármasnevűvé szinte tizált Kárpáti Vipera Nyúz néhány éven keresztül a maga működésében mindkét őskép genetikai térképét átörökíteni igyekezett tennenmagára – több-kevesebb sikertelenséggel.

Ám ezenközben előállt az a sajnálatosan tragikus helyzet, hogy a blog írójaként egy ideje jószerével elvesztettem ingerenciámat mind arra, hogy a kárpátaljai magyarság kulturális, társadalmi, politikai életének kirívó esetei és még kirívóbb esetlenségeit pennám gombostűjére pécézzem, mind arra, hogy kígyómérges fullánkommal lecsapjam a honi sajtó feladta magas labdákat. Így hát, habár a céltáblák mérete és száma egyik területen sem csökkent, én a vitriolos irónia duzzadó puzdrájából egyre ritkábban lőttem ki nyilamnak azon vesszejét, amellyel most más vizekre evezek a könnyedebb lubick kies csolnakján.

Még nem látom pontosan a távlatok csapásirányát és nem tudom, blogeri vénámnak és a kor ütőerének van-e közös néven nevezője, mint ahogy nem lesz könnyű ésszerű distinkciót tartanom egyéb közlőhelyeimtől, leginkább a komolykodó és magát elnagyoló ungparty főblogtól, valamint az elaprózottan és jelentéktelenül személyes pirézblogtól, ám bízom abban, hogy ezúttal is sikerül a szarva közt megtalálni az arany középszer dús tőgyét.

Melyekhez hasonlóan jó szórakozást kívánok kendteknek.

Öncélú, de közszórakoztató baszkuráció

No, akkor most talán illene elmondani, hogy miért fejezi be dicső pályafutását a Kárpáty Nyúz. Meg előhozakodni azzal, tavaly nyár óra hány cikk, hány hozzászólás, hány botrány, leleplezés. Hogy a keresőkben már ezer körüli találat. Hogy növekvő idézettségi index. Hogy két komoly intézetben naponta kinyomtatnak minket (de minek?).

És hogy azért valamiféle célt mégis. Hogy már hálistennek senkit sem taszajt mellbe egy-egy merészebb beszólás. Hogy a szelepen mégis kifújt a gőz. Hogy a távolban a fehér vitorla helyett néha felderengett egy icipici civil kurázsi.

És hogy talán minden anyázások ellenére az egyszerre mélyen tisztelt és ugyanolyan mélyen lenézett OLVASÓ kénytelen-kelletlen mégis elhitte, hogy nincsen hátsó szándék, nincs mögöttes érdek, nincs semmilyen támogató – kizárólag az öncélú, de közszórakoztató baszkuráció van. Ebből lehetett része mindenkinek, akiről úgy gondoltuk, hogy megérdemli.

És lehetne arról a megvalósult célról is, hogy valami folyatás mégis. Előbb a harmathalvány Benga, aztán a belehúzós Hungarica és a félresiklott Mogyi. Tán lesznek többen, tán lesznek – ők vagy mások – még jobbak is. Nagyképűen: az út kitaposva, el lehet indulni – és aztán szerteágazni. Jónak, erősnek, hitelesnek és szellemesnek lenni. Hogy a hivatalos kárpátaljaiság belesápadjon. Mert másként nem érdemes. Ezt akkor most akár jókívánság gyanánt is!

Aztán még lehetne azt is okosan és nagyképűen, hogy 168 órával a választások előtt önkéntes kampánycsendet fogadunk. Mert most már annyi pártköteles szar röpdös a levegőben, hogy nincs öröm az élvezeti hógolyózásban. Amúgy is itt a tavasz.

Végül lehetne azt, hogy másirányú elfoglaltságok. Hogy hosszabb külföldi utazás. Vendégtanári meghívás, ösztöndíj, száműzetés, gyógykezelés, elvonókúra. Vagy végre egy fizetős üzleti ajánlat. Netán nyugalomba vonulás. Agylágyulás. Avagy nemes egyszerűséggel csak annyit, hogy kibaszottul elegünk van ebből a tetves kárpátaljaiságból. Ami persze nem lehet igaz, mert akkor magunk is tetvesek kell legyünk. Pedig nem. (De akkor mitől viszket ennyire a fejünk?)

Szóval véglegesen vagy átmenetileg.

Alászolgálja.

(balfenéken el)

Magával ragadó a stílusunk

(Sajnos az eredeti linkek többsége mögött már nem találhatók az akkori tartalmak, töröltem a tört hivatkozásokat – viszont van, amit megtaláltam – 2013. — azóta az is eltűnt a freebloggal együtt – 2016)

Az internetes jelenlét második fokozata, amikor már nemcsak mi írunk, hanem rólunk is írnak. Nos, a két „szomszédos blog”-on kívül több ismeretlen helyen is elismerő szavakkal illették áldásos tevékenységünket. Az egyik a Déli  Riporter nevű blog, amely, ha jól értettük, a Népszava Online és a freeblog rendszerében is működik. Tehát ITT és ITT ezt írták rólunk:

Magával ragadó stílus, botrányos ügyek, érdekes hírek – mostan csökken-e a folyóvíz áldásos tevékenységének köszönhetően Magyarország területe, vagy sem – egy-, pardon, kétszóval karpaty news, hírblog Kárpátaljáról. Nosza repít a szakblogtárba fel.

Be is kerültünk a megfelelő linkek közé – köszönjük, és természetesen a Déli Riportert kitesszük blogbarátaink közé (lásd a bal hasábon), mint ahogy az e-media nevű oldalt is, AHOL meg ezt írták rólunk:

Karpaty News (Én inkább közéleti blognak nevezném, ha mindenáron skatulyázni kell.) Még csak két hetes, de máris meglepően izmos a kicsike, erősen rugdalózik…

Hát igen, páran már fájlalják is a bokájukat.

Ennél is érdekesebb, hogy egy hírgyűjtő portál teljes egészükben átveszi minden bejegyzésünket. Itt olvasható: FRISISINFÓ.

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme