De nevét továbbra sem írják helyesen!
Annak a kárpátaljai intézménynek a honlapján, ahol ez a szöveg szerepel, mindig rábukkanni más érdekességekre is. Nem csoda, elnöke történész doktor, igazgatója számtalan könyv szerzője, költő és szintén doktor (ekként szerepelnek a lapszus alatti szövegben is), mellettük az eseménykrónikát újságíró és még egy költő jegyzi. Valamennyien az “Írástudókat adó táj” jelesei.
A hír Esterházy Péter haláláról láthatóan nem jutott el hozzájuk és nevének helyes leírására sem adnak sokat.
Forrás << katt, és keresd a VENDÉGSÉGBEN rovatcím alatt az oldal alsó harmadában. Nem is volt olyan régen, amikor a Kárpáti Igaz Szóban írták a legnagyobb magyar kortárs prózaíró nevét helytelenül, de akkor ez legalább nem volt kegyeletsértés.
Húsz évvel ezelőtt nem volt itt semmi…
Egy doktorandusz bölcselmei
Kárpátaljai szerzőtől ilyen nívó, úgy tűnik, elfogadható az országosan legrangosabb egyetem doktori képzésén. A Viperának nincs kétsége afelől, hogy a beregszászi főiskolán diplomázott „irodalomtörténész” szerző rövidesen doktori címet szerez és ekként fog hasonló bölcsességeket írni. Addig is szépen gyarapodik korábban hiányolt publikációs listája.
Amikor ezek a mesék íródtak, a kárpátaljai valóságban nem volt semmi, a Szovjetunió felbomlása után akkor volt a legnagyobb a szegénység, az emberekre akkor szakadt rá már a sokadik gazdasági válság, a kuponvilág nyomorúsága, élelmiszert csak jegyre kaptak, és a sok időt, amit sorban állásra pocsékoltak, nem adja vissza senki. Kiüresedett az élet, nem tudtak megélni az emberek, nehéz volt gyereket nevelni, és az Irka Berniczky Éva valóságtól elszakadó meséivel nagyon sokat segített, megmutatta, hogy nem kell semmi a boldogsághoz, csak fantázia.
Az 1990-es években ezeknek a meséknek nagy jelentősége volt, nem véletlenül nem egzotikus nyaralásokról szólnak, hanem arról, hogy a gyereknek van egy macskája, nő a virág a kertben, és mégis embernek kell lenni; az igazi értékek megtalálásában Berniczky Éva meséi sokat segítenek. A szereplők furcsa neve és a történetek furcsaságai nem véletlenek, Berniczky Éva meséi semmiből lett mesék, mert húsz évvel ezelőtt az emberek a semmiben éltek, és mégis embernek kellett éreznie magát mindenkinek. Nagyon jellegzetes lelkiállapot ez, a kárpátaljai közösség lelkének lenyomata, szűkös világ volt akkoriban, szűkös lehetőségekkel, a szürreál a valóságtól való elrugaszkodást jelentette, és a kárpátaljai gyerek ezt kapta Berniczky Éva meséiben.
Kovács Miklós havi milliója
Felhívták a Vipera figyelmét az Index.hu egyik mai publikációjára, amelyből megtudható, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) bukott volt elnöke havi „bruttó 1 120 000 forintot vihet haza havonta” Orbán Viktor miniszterelnök megbízottjaként. A cikkben az is olvasható, hogy „A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint Kovács Miklós feladata 2014. szeptember 1-jétől kezdődően “szaktanácsadás nyújtása az ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintő kérdéskörben”.” Gratulálunk! Most már legalább tudjuk, miért oly kitűnő Magyarország Ukrajna-stratégiája.
Költői kampánycsúcs
Volt kárpátaljai írótárs kolléga (?) feje felett csapatostul repdestek az ihlet angyalai, homlokát csókolni fürtökben lógtak a műúzsák, így aztán nem csoda, ha elsült a pennája, eldurrant az agya és a nagy kampányvers odasikeredett a blogjába, aztmondjahogy:
Mesterházy, Gyurcsány, Bajnai és Orbánfoguk köszörülik egymás pucér torkánnem marad el tőlük e sportágban Vonamint afféle modern istenek ostora.
Aki pucér torkokon köszörült fogak birtokában eléggé erősnek gondolja magát ahhoz, teljes mértékben alávesse magát a költészet eme fényes csúcsának, saját felelőssége >ide kattintson.
Remek társaságban az elnök asszony
A szélsőséges jobboldali propagandaműsorairól elhíresült Siklósi Beatrix mellett Orosz Ildikó, a beregszászi magyar főiskola elnök asszonya kapta az Arany Búzaszem díjat 2013-ban. A Kárpáti Viperának efeletti örömében egy búzaszem sem férne a testüregébe. (Akit további részletek is érdekelnek: Nőszövetségnek álcázott nácisimogató, miniszterrel.)
Arany Búzaszem-díjazottak. Siklósi Beatrix, Orosz Ildikó
Marilyn Monroe orosz hasonmásai
A forrás szerint ők a cseljabinszky Marilyn Monroe hasonmásverseny második helyezettjei. A verseny győztesét sem nehéz ezek után elképzelni.
A témában korábban:
- Mailyn 80 – avagy fess Warhol stílusában saját Monroe-t
- Gyurcsány nyerte a Zámbó Dzsimi hasonmásversenyt
Javul Kőszeghy megosztásainak minősége
Kétség kívül minőségi ugrás jellemzi Kőszeghy Elemér facebookos megosztásait. A Vona-interjú népszerűsítése és egy rasszista beszólás után most végre a Kárpáti Igaz Szó c. közéleti lap főszerkesztőjéhez méltó módon szerepel.
Ukrajna-glóbusz
Több területi vitának helye nincs! A földgömbön csupán egyetlen hatalmas ország helyezkedik el: a független és büszke Ukrajna. Illetve a szomszédos államok csak afféle senkiföldjének vagy tengernek látszanak a glóbusz egyetlen grandiózus kontinense körül. Kárpátalja kb. akkorának látszik rajta, mint Grönland… (Lám csak, ehhez képest Nagy-Magyarország térképe gyönge kis jelképecske…) Az ukrán földgömbnek ott a helye minden öntudatos állampolgár asztalán – vagy a ruhásszekrény tetején. Üzletekben kapható, a kis méretű változat ára bagatell. A bolondnak is megéri.
… és ez is eléggé gömbölyű…
Egy kárpátaljai irodalomtörténész
A Kárpátaljai szövetség meghívó-plakátja jeles személyiségeket vonultat fel egy szereplés alkalmából.
Az íróság fogalma eléggé tág, így aligha érdemes abba belemenni, milyen szakmai ismérvek alapján nevezhető valaki írónak, költőnek egy meghívón vagy bárhol másutt. Szívesen elsiklom a dolog fölött és nem teszem szóvá, hogy például az önképzőköri szintű versírászat alapján lehet-e valakit költőnek titulálni. Ám az, hogy irodalomtörténész, talán mégis jobban köthető bizonyos kritériumokhoz és én azt gondolom, nem diploma teszi az irodalomtörténészt – még Kárpátalján sem. Hájas Csilla esetében láthatnék például egy szakmai publikációs listát??
Ezt 13 éve írtam, de 13-nál több ember sértődött meg miatta egy életre:
Így emelkedik „tudományos konferenciává” a tucatnyi érdeklődőt vonzó érdektelen felolvasó-délután, így nagyobbodik „megyei szavalóversennyé” a két különböző járás néhány iskolájából érkezett felkészítetlen diákok versengése, így magasztosul „kárpátaljai magyar könyvnappá” az egyetlen szervezet vezetőiből és néhány meghívott vendégből álló könyvtárbéli eszem-iszom, így neveztetik „humorfesztiválnak” az alkalom, amikor az odavetődő spicces jópofák lapos vicceket mondanak egy fűtetlen kultúrház színpadán, így minősül „értelmiségi fórumnak” egypár pedagógus, újságíró és szervező fehér asztal mellett zajló csevegése, így magasztosul tudományos társasággá az önképzőkör, szociológiai műhellyé néhány megbízott kérdőív-töltögető, „könyvkiadóvá” a budapesti kiadó keze alá dolgozó itteni szerkesztő, így nevezhető „sajtóorgánumnak” a szervezeti elnök éves beszámolóján kívül semmi mást nem közlő, évente csak egyszer jelentkező bülletin, így lehet „könyv” a füzet, „monográfia” a sekélyes tanulmány, „életmű” ötven vers, sőt, így hirdethetik könyvbemutatóként azt az alkalmat, amikor a kiadóvezető bejelenti, hogy a fél éve megjelent könyv példányai még nem hagyták el a nyomdát. Kárpátaljai magyar viszonylatban a konyhaasztal már „iroda”, az iroda már „központ”; öt felakasztott kép már „kamarakiállítás”, tucatnyi festmény már „személyi tárlat”, harminc exponátum pedig a népes alkotócsoport „nagy éves seregszemléje”. Kárpátalján „az egyetlen magyar napilap”-nak hiperbolizálják a heti három alkalommal megjelenő újságot és „új magyar gimnázium” felavatásaként adják el, ha a régi középiskolának új épületszárnya nyílik.
Nevelt fia zületett
Tudatában vagyok annak, hogy apám egészen különleges ember volt. Ma ennek újabb bizonyítékával szolgált a kárpáti média. Apám születésének 85. évfordulóján a Kárpátalja.ma hírportál kiderítette róla, hogy anyámmal kötött házasságából már tíz évvel korábban nevelt fia zületett. Hogy mit szól majd ehhez a bátyám…?
Forrás – 2016: a link már nem működik, törölve
A kisördög sem alszik
“Csütörtöki lapszámunkban olvasom” – írja a szombati lapszámban az adott lap főszerkesztője. Azért az szép, hogy olvassa saját lapját és reflektál is az olvasmányra, amely reá láthatóan az újdonság erejével hatott.
Mondat kicsit lejjebb: “Nem kevésbé kisördögöt ébresztő egy másik felmérés.”
És ő a lap legjobb nyelvérzékű újságírója. Tessék elképzelni a többit.
– forrás
Szintén zenész. Liszt – ölében fonográffal?
Szó se róla, jókora bakot lőtt a kultura.hu portál, amikor Liszt Ferenc ungvári szobrocskájának a felavatásáról szóló MTI-hírt Bartók Béla szobrának a fotójával illusztrálta. Pedig a képszerkesztő valószínűleg látott már ábrázolást a két leghíresebb magyar zenészről
A kulturális kormányzat portáljától ez eléggé durva hiba, főként, hogy a fotó kis szobra jól láthatóan nem bronz (mint a hír tudatja), továbbá szembetűnően nem Lisztet ábrázolja (hajviselet), és az ölében tartott fonográf is eléggé egyértelműen utal a népdalokat e szerkezettel gyűjtő Bartókra. (Edison egyébként a hangrögzítést forradalmasító találmányát 1877-ben szabadalmaztatta, amikor is Liszt már ősz hajú”aggastyán” volt.)
A portál tévedésének az alapja az, hogy a most felavatott Liszt-szobor (lásd az alábbi képeken) alkotója valóban tervezi Bartók megörökítését, és már bemutatta készülő munkájának gyurma (plasztilin) (!) vázlatát. A fenti fotón látszik is, ahogy a nem fémes jellegű makettet a szobrász a fotó kedvéért odatartotta az Ung-parti korlátra. Munkájának időt álló változata azonban még nem készült el és legkevésbé sem került felavatásra.
Annyi viszont valóban igaz, hogy Bartók szintén zenész.
Az MTI-hír:
Kisméretű szobrot állítottak Liszt Ferencnek Ungváron, a bronzból készült alkotást az Ung-parti sétány fémkorlátján helyezték el, a Kárpátalja Megyei Filharmónia épülete mellett.
Mihajlo Kolodko ungvári szobrász alkotását Bacskai József ungvári magyar főkonzul és Pavlo Csucska, az ungvári városi tanács nemzetközi kapcsolatokkal és turizmussal foglalkozó bizottságának elnöke avatta fel. A budapesti diplomata köszönetet mondott a művésznek a munkáért – adta hírül csütörtökön a karpatalja.ma internetes hírportál.
Beszédében Pavlo Csucska hangsúlyozta, hogy Liszt Ferenc Ungvár számára olyan, mintha helyi lakos lett volna, aki járt-kelt a városban, majd ukrajnai látogatása után megírta a Mazeppa szimfonikus költeményt. Hozzátette: a csokoládéból készült ungvári Liszt-szobor Magyarországra került, ám bronz változata végleg Ungváron marad.
Tavaly decemberben, a Liszt-emlékév kárpátaljai rendezvénysorozatának lezárásaként Magyarország ungvári főkonzulátusa az Ungvár melletti Nagyláz (Veliki Lazi) községben állított mellszobrot a magyar zeneszerzőnek. Mihajlo Beleny ungvári szobrász alkotását a ruszin ajkú településen Liszt barátjának és zenésztársának, gróf Plotényi Nándornak az egykori kastélya előtt helyezték el.
És a gyurma-Bartók:
Frissítés: felhívták rá a figyelmemet, hogy a baklövést nemcsak a budapesti kultura.hu portál, hanem a kedvenc (de ezek szerint eléggé gyakran nem olvasott) Kárpáti Igaz Szó szerkesztői is elkövették:
És hogy további keserű poén is jusson a végére: a szobrot a fenti lap szerint felgyújtották: Liszt szobrocska – felavatva és felgyújtva – kép nincs
Más: képszerkesztő laptopok, Budapest – szöveges mobilüzenet küldés