Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

Wegyes

Leninből Lennon

MTI hír, 2016. március 2.

Alig néhány betűt kell megváltoztatni a kárpátaljai Kalini településen, ahol a Lenin utcát egyszerűen Lennon utcára nevezték át.

A kommunizmus emlékeinek felszámolása jegyében a Lenin utca John Lennon, a Beatles együttes néhai tagjának nevét viseli ezentúl Ukrajnában, egy kárpátaljai faluban – hozta nyilvánosságra a megye kormányzója szerdán hivatalos honlapján.

Múlt év április 9-én fogadott el az ukrán kormány törvényt, amely egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. Hennagyij Moszkal kormányzó erre a jogszabályra hivatkozva adott utasítást több utcanév megváltoztatására.

A técsői járásban lévő Kalini településen keresztelik át a Lenin utcát John Lennonra

A Vipera sajnos nem ismeri a técsői járási Kalini község lakosait, de szeretettel küld nekik ebből a alkalomból egy jópofa sárga tengeralattjárót.

Költői kampánycsúcs

Volt kárpátaljai írótárs kolléga (?) feje felett csapatostul repdestek az ihlet angyalai, homlokát csókolni fürtökben lógtak a műúzsák, így aztán nem csoda, ha elsült a pennája, eldurrant az agya és a nagy kampányvers odasikeredett a blogjába, aztmondjahogy:

Mesterházy, Gyurcsány, Bajnai és Orbán
foguk köszörülik egymás pucér torkán
nem marad el tőlük e sportágban Vona
mint afféle modern istenek ostora.

Aki pucér torkokon köszörült fogak birtokában eléggé erősnek gondolja magát ahhoz, teljes mértékben alávesse magát a költészet eme fényes csúcsának, saját felelőssége >ide kattintson.

Ki szól be Dupkának?

dupka-furdikAzért az már valami, ha a Dupka György fémjelezte (pontosabb szó: ócskavasjelezte) szellemi produktumokról azok is vállalják kritikus véleményüket, akik eddig – mint keblen belüliek – jobbára elhallgatták kifogásaikat. A minap Csordás László fogalmazott meg bírálatot a Dupka által igazgatott intézet honlapján megjelent beszámolóról:

Az írás tele van helyesírási hibával és pontatlan megfogalmazásokkal. Ezekből szemezgetve: szerzőként Fucsh (sic!) Andrea van feltüntetve Fuchs helyett, az írótábor megnevezésének írásmódja hullámzó, Jókai Anna Kossuth-díjas „író írónő”-ként (sic!) szerepel, a „vezérmotívumul” választott gondolatok atyja pedig ss-sel írja családnevét. (…) Nem egészen világos az sem, ki miért kapja a titulusát a fiatalok közül: Ámorth Angelika és Pák Diána még pályakezdő íróként, illetve pályakezdő költőként, míg a szintén szárnypróbás Kovács Eleonóra és Marcsák Gergely már íróként, költőként (és utóbbi rockzenészként is) szerepel. Én pedig irodalomtörténészként vagyok megnevezve kritikus helyett. Ezeket a pontatlanságokat körülbelül 15-20 perc kontrollszerkesztéssel ki lehetett volna szűrni. Mivel azonban ezek benne maradtak, így támadhatóvá válik a cikk, a honlap, a szervezet és maga az írótábor is, amely különben tényleg jól sikerült.

Lehet, hogy tényleg jól sikerült, de azért a Facebookon, ahol is DGy népszerűsítette ezt a rendezvényt, Kőszeghy Elemér elég keményen beszólt neki, rámutatva a számos szervezetet elnöklő és igazgató nagy rendezvényszervező húzásaira.

dupka-fb2

Azért gondolom a dolgot előrelépésnek, mert most már nem csupán „az ellenség” teszi szóvá Dupka szélhámosságait és kárhoztatja igénytelen szellemi produktumait (mint én tettem éveken keresztül: nulla eredménnyel), hanem azok is, akik részben függelmi viszonyban állnak vele (Csordás a Dupka által kiadott Együtt olvasószerkesztője)  vagy akik nálam sokkal hosszabb ideig vállaltak valamiféle munkaközösséget az igen szerény tehetségű, de roppant nagy igyekezetű bökényi nagyotmondóval.

No, gondoltam, ha már így állunk, ráerősítek én is… Mivel DGy a „kommenthuszároknak” válaszolva képes volt saját teljesítményére hivatkozni, erre reagáltam:

Dupka a teljesítményre hivatkozik. Höhö. Silányabb, nívótlanabb, összegányoltabb, jobban összeszélhámoskodott szellemi teljesítmény valóban nem sok létezik a Kárpát-medencében. Ő büszke arra, amit mélységesen szégyellni kellene. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy mindig megtalálta mind a befogadó közeget, mind a támogatókat az alulteljesítéseihez. Ebben viszont mesterfokot ért el, mint ahogy a funkcióhalmozásban is. Nem tett mást, csak élt a lehetőségekkel, kihasználta, hogy a „nincs”-hez képest a „van, de hitvány” elfogadható olyan közegben, ahol szellemi hiánygazdálkodás folyik. Gyuriban pontosan és híven testesül meg a kárpátaljai magyar mivolt, s hogy ebben a mivoltjában felemelkedhetett, abban mindnyájan hibásak vagyunk. Dupka rút szégyenfolt rajtunk, de magunkra vessünk, amiért nem tudtuk időben lemosni.

A folytatás kitalálható: Dupka kimoderálta a kommentemet, engem pedig törölt ismerősei sorából.

Nagy könnyebbség, hogy ezt a rég esedékes lépést nem nekem kellett megtennem.

Valamint szolgálója

Az irodalom közérthető kell legyen, hiszen közkincs, és a magyar nemzet legfontosabb megtartója, valamint szolgálója.

mondta Pomogáts Béla Kovásznán. Népszolgálat és közérthetőség? Jó buli, amikor budapesti irodalomtörténész a zsdanovi szocreál eszméit hirdeti székelyföldön 2013-ban. Ám valószínű, hogy nem Moszkva felől fútt a szél a Kárpátokban. Lehet, hogy Pomi a nemzeti sematizmust elváró új magyar kultúrpolitikának lett ennyire meggyőződéses elkötelezettje? Valamint szolgálója?

pomi



Weboptimalizálás: Szerverhoszting – szerverbérlés

2, 3: x – Fizikai, virtuális és felhő alapú szerverek elhelyezése és bérlése. Internet technológiai szolgáltatások  Budapest adatközpont.

 

…hogy szikrázna a pinája

buranyMivel a Vipera tapasztalta, hogy olvasóinak széles táborában osztatlan sikert aratott az erotikus szovjet ábécé, ezért villás végű nyelvét nyújtogatva újra rámozdult a témára. Ezúttal néhány erotikus (obszcén?) népmesére bukkant rá: ezekből következik egy. A forrás: a 2008-ban Zentán elhunyt kiváló tudós, Dr. Burány Béla vajdasági orvosprofesszor gyűjtése: Mé piros a gólya csőre, Timp Kiadó, 2007.

Tessék félretenni a prüdériát és komolyan venni a szakember szavait:

Az erotikus népmesék nyelvezete, polgárilag fogalmazva: obszcén. Természetszerűen az. Népünk gyermeke akkor hőköl pirulva, ha beszédje közben kipontozni kényszerül. Az álszent, polgári, pesti szófetisizmus természetellenes nyűge és faramuci stílusa („Ki tetszett törni a kezét?”) számára még idegen. Az erotikus népmesék sok hozama közül az egyik: a felszabadult, jóízű nevetés, nevettetés. Egészség hát. A jómód önpusztító kényelmének sokfajta nyavalygása helyett. (Dr. Burány Béla)

.

Úgy megbasznám, hogy szikrázna a pinája!

A legínyek, mikó berukkótak, a legelső szabadságot kapták kimenni a városba. Sétának, egy nagyon szép menyecske mén előttük.
Aszongya az egyik katona:
– Ezt én úgy megbasznám, hogy szikrázna a pinája!
Közbe nem vették észre, hogy a tiszt úr mén utánnuk.
Meghallotta. Aszongya:
– Ugye, barátom! Mit mondtá te az előbb?
Mondja:
– Ezt a menyecskét úgy megbasznám, hogy szikrázna a pinája!
– Tudod te, hogy kicsoda ez?
Aszongya:
– Nem.
– Ez az én feleségem. De most, ha nem baszod meg úgy, kivégeztetlek!
No, a katonát bántotta, hát úgyse birja…Gyün, mén a városba, tanákozik egy cigányasszonnya. Lássa, hogy nagyon levert a katona.
– Ugye, fiam, neked valami bajod van? Mondd meg, hogy mi bajod!
– Hát a tisztnek a felesíginek mondtam, hogy úgy megbasznám, hogy szikrázna a pinája. Oszt most muszájítanak, oszt úgyse birom úgy!
– Á! – aszongya. – Ne búsújj te azé! Estére szépen menjé ki a temetőbe, mennek azok a szentjánosbogarak, oszt csak szedjé egy marékka!
Ez oszt összeszedett egy marékka, osz no, mén a tiszt úrhó. Az meg egy cigányt állított oda őrnek, hogy figyelje, hogy tényleg szikrádzik-e vagy nem?
Amikor ekezdte keféni a menyecskét, elengedett egy szentjánosbogarat.
Aszongya a cigány:
– Százados úr, alázatosan jelentem, egy szikra!
Elengedi a másikat:
– Százados úr, alázatosan jelentem, két szikra!
Harmadikat:
– Százados úr, alázatossan jelentem, három szikra!
Mikó odaértek a sűrejihő, elengedte az egísszet.
– Százados úr, alázatosan jelentem, kigyúlladt az egész picsa!


Ez a blogposzt a szikrázna a pinája és a megbasznám pinája kulcsszavakra keresve a Google találati lista első helyén szerepel.

 

Szovjet erotikus ABC 1931-ből

16Az elhíresült szlogen szerint a Szovjetunióban nem volt szex, mert az burzsoá csökevény. A pártfelügyelet alatt álló nyilvánosságból teljességgel kiszorított erotika (és pláne pornográfia) iránt ez felfokozta az érdeklődést, történetek járnak arról, hogy kacsingatós-pucérnős pénztárcákkal és vetkőzőnős golyóstollakkal vagy a Playboy egy-egy számával minden államhivatalnokot meg lehetett vesztegetni a brezsnyevi időkben.

Ám az alábbi erotikus ábécé korábbi keletkezésű. Az akvarellek 1931-ben, a sztálini korszak sűrűjében készültek. A pikáns képek külön pikantériája, hogy alkotójuk az a számos állami díjjal és kitüntetéssel jutalmazott Szergej Merkurov (Серге́й Дмитриевич Меркуров,  1881—1952), aki a legmonumentálisabb Sztálin- és Lenin-szobrok alkotójaként vonult be a szovjet művészettörténetbe. Mentségére szóljon, hogy ifjú korában Párizsban is élt, ragadhatott rá ott valami.

merk01 (tovább…)

Bújj hozzám újra, Magyarország

Amikor először ütötte meg fülünket ez a langyos libazsírhoz hasonlatosan émelyítő dal a jobbra érdemes megasztáros Oláh Ibolya előadásában, fogadást mertünk volna kötni rá, hogy A magyarok világhímnuszá-t és az Éljen Magyarország-ot  is elkövető, édes Piroskájának végleg isten véledet mondó Dobos Attila újabb örökbecsű opuszával állunk szemben. De nem. A zene ezúttal Amerikából importált giccs, a melódiánál is gagyibb szöveget pedig a magyar média „fenegyerek light” státusú figurája, Geszti Péter küzdötte ki magából, mint maga mondja, több havi munkával és nagy energiabefektetéssel. (S. Nagy István közepes formájában egy délután 3 ilyet megír.) Ha már ennyit dolgozott  Geszti ezen a közhelygyűjteményen (az meg mégis, mit jelent, hogy Bújj hozzám újra, Magyarország?), nemcsak azt érdemelné meg, hogy augusztus 20-án a tűzijáték előtt elhangozzon Budapesten – helye lenne a kárpátaljai Credo repertoárján is a Magyarnak én itt születtem és A haza nem eladó között.

Jaj, ezzel most alighanem ötletet adtunk.

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme