Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

kekec

A fociról azért se

Ha a Vipera nem tojná le magasról a focit (no jó, de hogy kerül magasra egy vipera, mi vitte fel oda? hacsak a gőgje nem!), akkor most már ideje lenne összefoglalnia, mit gondol erről az egészről. Mármint arról a szánalmas dologról, ahogy az évtizedes szorongás és frusztráltság hirtelen átcsap össznépi eufóriába. Mint amikor a hosszú elvonókúra és reszketős absztinencia után a súlyos alkoholista rácuppan az első üveg házipálinkára.

Ha kicsit is érdekelné a Viperát a futball, okosan értekezne arról, hogy persze, győzni jó, örülni jó, együtt örülni még jobb, a teljesítmény előtt illik kalapot emelni és hogy normális körülmények között egy kontinentális bajnokságon elért győzelmet és a valószínű továbbjutást utcai fiesztával ünnepelni érthető és jogos. Mindez azonban ma Magyarországon éppen hogy nem normális körülmények között történik, hanem olyan előzmények után, olyan helyzet közepette és olyan következmények árnyékában, amelyek mindenre okod adhatnak, csak önfeledt ünneplésre nem.

A Vipera ugyanis sajnos olvasta, mi történt 1954-ben, amikor „csak” ezüstöt nyert az aranycsapat a foci VB-n, tudja, mit tettek a lincshangulatra hergelődött, dühödt szurkolók (például bosszút álltak Sebes Gusztáv edző gyerekén). A Vipera azt is elég jól érzékelte, mi történt a magyar labdarúgás háza táján az utóbbi huszonöt évben (többek között ez vezetett oda, hogy magasról letolja a focit). A Vipera folyamatokban, tendenciákban, törvényszerűségekben gondolkodik, így cseppet sem lepődik meg, amikor azt olvassa (és látja a videókon), hogy Marseille-ben hogyan keltettek félelmet a magyar szurkolók, hogy eljárás indulhat ellenük náci karmozdulataik miatt. Azon  meg, hogy olyasmit is skandáltak: „Izlandi cigányok, basszátok meg anyátok”, igazán nem kell fennakadni, hiszen teljes összhangban van az otthoni „Indul a vonat Auswitzba” kedves rigmusával.

A Viperának eszébe jutnak azok a bűnözői múltú, kigyúrt, kopasz focitájéki marconák is, akik „védték a Fidesz-székházat” a diáklányok ellen és akik népszavazási kezdeményezést akadályoztak meg öntestükkel. Meg eszébe jut, mi tenger pénz ömlött az elmúlt időszakban a fociba – a stadionokat is ide értve -, miközben más, ezerszer sikeresebb sportágazatok gyakran szűkölködnek. A Vipera azt is pontosan tudja, miért van ez így, kinek a mániája a labdarúgás, ki építtetett stadiont a háza mellé.

A Vipera azon is eltűnődik, hogy vajon miért nem ünnepelte a kedves művelt magyar nép utcai fiesztával az első magyar irodalmi Nobel-díjat vagy az új Oszkárt? Egyik sincs olyan fontos, egyik se akkora teljesítmény, mint az Izland ellenni 1:1???

Így amikor a Vipera egyik levelezőpartnere azt írja neki magánlevében, „frenetikus volt” az ünneplés a budapesti Körúton, akkor csak az udvariasság tartja vissza attól, hogy ne egy cifra káromkodással küldje el partnerét melegebb éghajlatra, amiért bedől a hamis látszatnak.  Igen, az ünneplés és az ünneplés miatti öröm még látszatnak is hamis.

A Vipera számára nehezen érthető, hogy értelmes, az emberi lélektannal belülről foglalkozó Facebook-ismerőse hogy írhat ilyesmit a közösségi oldalára:

Több évtizednyi kudarcot, feszült számítgatást, építkezést zárt le a tegnapi dicsőséges esemény. … Ez a lefojtott örömvágy pattant el este nyolc óra körül, amikor a magyar űrhajó leszállt a Holdon.

Éppen egy pszichológus hogy téveszti el ennyire az arányokat? Éppen ő hogyan eshet áldozatául a népbutításnak és tömegpszichózisnak? Éppen ő ne tudná, mennyire talmi ez a csillogás és milyen keserves lesz a kiábrándulás, amikor…

De a Vipera nem akarja az ördögöt a falra festeni és nem állítja azt, hogy a frusztráció egy esetleges kudarc után a korábbinál is nagyobb lesz az újabb illúzióvesztés miatt. Nem állítja, hogy a minapi boldog fiesztázók – félő – egészen rövid időn belül kukákat fognak borítgatni (gyújtogatni?) a Körúton. Ne így legyen! Legyen sikeres a magyar labdarúgás – de ne náci szurkolókkal, ne cigányozó skandálással, ne orbánviktori mindenáronnal, ne stadionépítő megalomániával. És ne az első szerény sikerbe belerészegedő tömegekkel. Pláne nem azzal a feltételezéssel, hogy ez most itt egy diktátori hajlammal megvert szociopata népvezér gyalázatos országlásának az igazolása lenne.

Ha a foci kicsit is érdekelné a Viperát, valószínűleg posztot írna erről az egészről. De nem – jusztse!

magyar-szurkolo

Költői kampánycsúcs

Volt kárpátaljai írótárs kolléga (?) feje felett csapatostul repdestek az ihlet angyalai, homlokát csókolni fürtökben lógtak a műúzsák, így aztán nem csoda, ha elsült a pennája, eldurrant az agya és a nagy kampányvers odasikeredett a blogjába, aztmondjahogy:

Mesterházy, Gyurcsány, Bajnai és Orbán
foguk köszörülik egymás pucér torkán
nem marad el tőlük e sportágban Vona
mint afféle modern istenek ostora.

Aki pucér torkokon köszörült fogak birtokában eléggé erősnek gondolja magát ahhoz, teljes mértékben alávesse magát a költészet eme fényes csúcsának, saját felelőssége >ide kattintson.

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme