Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

KözPol

Gyurcsány Ferenc és a böszmeség diszkrét bája

gyurcsany-ferencMagyarország volt miniszterelnökéhez valószínűleg nem ér fel az őszi Kárpátok zizegő avarjából felpirézlő viperasziszegés, mint ahogy nem hallják meg az önzajukba szerelmesek sem, legyenek bár őt harcosan támadók vagy vehemensen védelmezők, így bízhatóan nem kelt különösebb indulatokat, ha villás nyelvünket öltögetve kis különvéleményre vetemedünk Gyurcsány Ferenc és az ő bájos politikai szerepe ügyében.

A böszmeség diszkrét bájának felettébb elragadó elméletét két egymásnak ellentmondó axiómára alapozzuk, éspedig:

  1. Gyurcsány Ferenc a demokratikus ellenzék egyetlen olyan figurája, aki ma képes lenne Orbán Viktort legyőzni egy szabad választáson
  2. Gyurcsány Ferenc az a személy, akinek jelenléte az ellenzéki oldalon kizáró ok arra nézve, hogy Orbán Viktort le lehessen győzni egy szabad választáson

Ez a súlyos, feloldhatatlan ellentmondás tartja évek óta csapdában mindazokat a politikai erőket, amelyek a demokratikusnak, baloldalinak, liberálisnak tartott térfélen próbálkoznak kiskutya módjára bármiféle összefogással vagy elhatárolódással, ugyanis  A) ha elhatárolódnak Gyurcsánytól és nélküle próbálnak a kormányváltásra felkészülni, akkor szembesülniük kell az első ponttal, B) ha összefognak vele, akkor a másodikkal.

Az első szembesülés roppant kínos, hiszen nem lehet könnyű belátni mondjuk a szocialista pártban, hogy egyetlenegy olyan karizmatikus politikust sem tudnak felmutatni Gyurcsány távozása óta, aki felkészültségben, szónoki készségekben, személyisége színességében, meggyőző erejében akár csak megközelítené a bukott miniszterelnököt. A párt utóbbi három elnöke legalábbis a legkisebb jelét sem mutatta kiemelkedő képességeknek. És nincs ez másként a kisebb pártoknál sem, hiába mondanak olykor vezető embereik okosakat vagy meredekeket, alapvetően mégis szürke figurák, akiknek a politikusi kalibere sokkal kisebb annál, semhogy országos vezetőnek bárki el tudná őket képzelni. Ezt ők maguk és párttársaik, szűkebb-szélesebb körű támogatóik akár belátják, akár nem, két választás már megmutatta, és félő, a harmadik is meg fogja, hogy esélytelenek bármiféle győzelemre, alkalmatlanok arra, hogy az egyre inkább magát bebetonozó Orbán-rezsim falán repedést üssenek.

Ennek felismerése kínos, de ha tudatosulna egy-egy párt vezetésében, hogy mi a szomorú valóság, megpróbálhatnának átlépni saját árnyékukon. Amíg azonban a választék az, hogy Mesterházy vagy Tóbiás vagy Molnár, netán Szigetvári vagy Juhász, esetleg Hadházy vagy Szél (a náluk is kisebb pártokig most ne menjünk), addig a Gyurcsány nélküli demokratikus ellenzék oldaláról a legkisebb veszély sem fenyegeti Orbán Viktor egyeduralmát.

Az A) megoldás kínos felismerésénél is súlyosabb a B) megoldás lehetőségét választani, amely bizonyos mértékben a politikai öngyilkosság kategóriájába tartozik: összefogni Gyurcsánnyal annyi, mint bukásra ítéltetni. Ez ellen ugyan lehet érvekkel kapálózva tiltakozni, a Vipera véleménye mégis az, hogy a következő 10 évben nem nyerhet Magyarországon választást olyan formáció, amelynek szűkebb vezető csapatában Gyurcsány Ferenc benne van. És nemcsak azért nem, mert a jobboldal kezében még ma is a legerősebb ütőkártya az, amelyik ővele riogat, hanem mert – ne szépítsük – a magyar lakosság döntő többsége az őszödi beszéd óta nem kér belőle.  Ez akkor is igaz, ha jelen pillanatban a DK-nak jelentős szellemi muníció áll a rendelkezésére, kiváló személyiségek, jó szakértők, rátermett, okos politikusok szerepelnek soraikban. Amit és ahogy Gyurcsány mond, az – valljuk be ezt is – általában szimpatikus, előremutató, gyakran bölcs és igaz: az egyetlen orvosolhatatlan baj, hogy ő mondja. Lehet százszor igaza, lehet övé a legjobb stratégia, a legszimpatikusabb program, lehet övé a legtöbb sikerrel kecsegtető cselekvési terv – ha eközben az elutasítottsága (a saját 5 % körüli támogatói körén kívül) olyannyira erős, hogy vele szövetkezni annyi, mint Dugovics Titusszal forrni ölelésbe.

Érdemes felvetni a történelmietlen kérdést: másként lenne-e, ha 2006 után vagy legkésőbb 2008-tól kulcsfiguránk végleg visszavonult volna a politikából. Igaz-e a vád, amelyet olykor a Vipera is kisziszeg méregfogai között, hogy a baloldali politikán éppen Gyurcsány Ferenc ejtette a legnagyobb sebet azzal, hogy rosszul kormányzott, hogy nem tudta a baloldaliságot szimpatikussá, meggyőzővé tenni, s hogy erről a politikai irányvonalról még tíz év után is mindenkinek az őszödi böszmeség jut az eszébe. (Más kérdés, hogy ezt az összekapcsolódást hangsúlyozni az ellenoldal elemi érdeke, és ugyancsak más kérdés, hogy a nagyságrendekkel nagyobb gaztettek vajon még mindig miért palástolhatók a gyurcsányi hazugságra való hivatkozással.) Ezek mind végiggondolandó felvetések és nyilván részei a böszmeség bájáról szóló elméletnek, amelynek részleteibe most mégsem siklunk bele. Ezúttal csupán az éles lényeglátásunk és csapdaérzékünk tárgyának a kisziszegése volt a cél, most ez tűnt aktuálisnak, mert a 2018-as választások közeledvén az ellenzéki összefogás réme már a kertek alatt jár, és emiatt az indulatok is el-elszabadulni látszanak. Legutóbb Juhász Péter és Szél Bernadett tett éles megjegyzéseket Gyurcsányra. Itt most ne vitassuk meg azt se, miben és mennyire érvényesek kijelentéseik (vagy az őket ért ellenvádak), ne taglaljuk azt sem,  hogy a gyurcsányozás mint olyan segít-e vagy ront a baloldal esélyein. Azt azonban szögezzük le, hogy ebben a percben nem látszik feloldhatónak az ellenmondás, miszerint egyfelől Gyurcsány és pártja megkerülhetetlen szereplője egy esetleges ellenzéki összefogásnak, másfelől ha ő valóban része lesz egy ilyen összefogásnak, az Orbánnal szemben bukásra van ítélve a mai Magyarországon.

Nem más ez, mint az őszödi böszmeség diszkrét bája – és halálos diszkrepanciája.

Még ha csak ukránoznák őket!

A mélymagyar demagógia közhelygyűjteményébe illik volt földink cikke a szon.hu online portálon. Szerinte „vétkesek a hatóságok, amelyek képtelenek kiszűrni a nem igazi „kettős állampolgárokat”. És most túlbuzgóan vonják meg a törvényesen folyósított nyugdíjakat a kétlaki, de igaz magyaroktól is, követelvén, hogy költözzenek át végleg Magyarországra. … Ezzel elindítanak egy újabb bevándorlási hullámot, és magyartalanítják az ősmagyar földet!”

Nem marad el az efféle irományok kötelező közhelye sem, ezúttal kicsit megcifrázva: „a kárpátaljai magyarokat sértően leukránozzák, holott ők magyarabb magyarok, mint a magyarországi kozmopoliták többsége!” – A legjobb azonban a cikk címe, amelyben a leukránozást kifogásolva ő maga már egyenesen ugránoz:

ugranok

Kovács Miklós havi milliója

Felhívták a Vipera figyelmét az Index.hu egyik mai publikációjára,  amelyből megtudható, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) bukott volt elnöke havi „bruttó 1 120 000 forintot vihet haza havonta” Orbán Viktor miniszterelnök megbízottjaként. A cikkben az is olvasható, hogy „A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint Kovács Miklós feladata 2014. szeptember 1-jétől kezdődően „szaktanácsadás nyújtása az ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintő kérdéskörben”.” Gratulálunk! Most már legalább tudjuk, miért oly kitűnő Magyarország Ukrajna-stratégiája.

kovacs-miklos (tovább…)

Az UMDSZ befeküdt a Jobbik ágyába

A minap Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, talán kicsit visszatáncolni akarván abból a siralmas helyzetből, hogy a lap a Jobbik kárpátaljai propagandaeszközévé vált, halva született ötletnek nevezte a Jobbik média-fogó trükkjét.

koszeghy-jobbik

Bár nyugodtan feltételezhetne a Jobbik részéről aljas, önző, hatalomszerző szándékot, mégis inkább a jó szándék feltételezésével mosdatja a szerecsent, de azért igen helyesen megállapítja a következőket:

Jól tudjuk, a jó szándék a pokolba vezető úton is szerephez jut olykor. Márpedig cáfolhatatlan és sajnálatos tény, valahányszor a Jobbik megszólal a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban, mindannyiszor bumeránghatást ér el. Mindig lángra kap a magyarellenesség hamu alatt pislákoló parazsa, a Budapesten elvetett szél rendre az ukrajnai (figyelem: köztük jelenleg hatalmon lévő) szélsőséges pártok vitorláit kezdi – elsősorban szűkebb pátriánkban – dagasztani. Alighanem egy Kárpátaljai Máérttal is ők kapnák a legnagyobb ajándékot. Kivált most, az előrehozott parlamenti választások kampányában.

Ehhez képest Zubánics László, az UMDSZ megbízott elnöke, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke – legalábbis az alább olvasható szeptember 5-i közlemény szerint – üdvözölte a kezdeményezést és ezzel jól benyalt Vonáéknak.

jobbik-umdsz1 jobbik-umdsz2

(a hírportál linkjét nem adom meg, de címe kitalálható, keresse meg, akit érdekel)

A fentiek fényében nem tűnik eléggé hitelesnek Zubánics elnöki >>elhatárolódása >>ettől az eseménytől, amely aztán más helyszínen, de >>jobbikosok aktív részvételével zajlott.

Remek kilátások: a KMKSZ a Fidesz feltétlen elkötelezettje, az UMDSZ láthatóan összeszűri a levet a Jobbikkal… A belgáknak végképp nincs hová állniuk.


Frissítés.

Az nem nóvum, hogy Kárpátalján soha nem az a hibás, aki hibázik, hanem az, aki ezt észreveszi, nem az szégyelli magát, aki vállalhatatlan kijelentést tesz, hanem azt igyekeznek pellengérre állítani, aki erre figyelmezteti. Ezt már megszoktam, lásd például ezt: Kőszeghy rasszista mondata

Az alábbi kis hozzászólás-részletében az érdekes az, hogy Kőszeghyt fentebb inkább egyetértőleg, semmint elítélően idéztem, mégis késztetést érzett arra, hogy egy a posztot linkelő Facebook-megosztáshoz hozzászólva személyemet az alább látható módon minősítse, az újdonság pedig az, hogy főszerkesztői „érvrendszere” miként „teljesedett ki”, mi az, amire hivatkozva állítja, hogy „irományaimat” hogyan kell kezelni. Ez – részéről velem kapcsolatban – új elem az ő negatív fejlődéstörténetében, ezért bátorkodom az utókor számára megörökíteni. Lám, kedvesség terén holt tartott Kőszeghy Elemér 2014 szeptemberében:

koszeghy-beteg

A KISZó a Jobbikhoz aljasult

szavay_jobbikA Kárpáti Igaz Szó a rasszista, antiszemita, revansista, antidemokratikus, antiliberális nézeteket nyíltan hirdető Jobbik szócsövévé vált Kárpátalján. Egy héten belül kétszer kapott hangsúlyos szerepet a lap hasábjain képviselőjük, Szávay István. Előbb sajtótájékoztatójáról számoltak be részletesen, bármilyen ellenvélemény megfogalmazása nélkül, majd egy interjúban feküdtek alá, módot adva arra, hogy részletesen és hosszan folytasson uszító pártpropagandát.

A tartalmi kérdések részletezése nem fér bele egy viperasziszegésbe, de annyit talán érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi megnyilvánulás egyik sarkalatos pontja a Szélsőségeknek nincs helye Kárpátalján c. cikk és szerzője elleni kirohanás. A Vipera nem gondolta volna, hogy előfordulhat valaha is: minden fenntartása ellenére a KMKSZ háza táján született véleményt sokkal többre fogja tartani a KISZóban megjelent támadásnál.

A Facebookon „magánemberként” szexista, rasszista és antiliberális megnyilvánulásoktól sem tartózkodó főszerkesztő (Kell-e ennél árulkodóbb mondat Kőszeghy Elemértől?) azzal, hogy a Jobbik szócsövévé tette a lapot, valószínűleg az orgánum „nagy magyarságát” is bizonyítani kívánja. Erre pedig azért van szükség, mert a magyarság iránti őszinte elkötelezettségük a Gajdos Istvánhoz való feltétlen szolgahűség miatt joggal kérdőjelezhető meg, lévén a képviselő úrban sokan, ugyancsak joggal, az ukrán hatalmi érdekek közt saját politikai karrierjét építgető (ma már inkább csak fennmaradását kereső) politikust látják, aki csupán ebbéli mesterkedése fedőtevékenységeként vállal fel magyar ügyeket.

Az újnácikkal való összejátszás másik motivációja: betartani a Fidesz-KMKSZ blokknak, borsot törni az orruk alá. Kétségtelen, hogy a Fidesz és kárpátaljai fiókszervezete számos kérdésben a legkeményebb elítélő bírálatot is megérdemli – de ezt a kritikát a Jobbik propagandistájaként folytatni: több mint visszataszító. Ugyanakkor szánalmas is, mivel talán észre sem veszik, hogy ebben a felállásban a KISZó puszta eszköz, kiszolgáló periféria lett a Jobbik számára.

A Vipera szívesen fogalmazna így: a Jobbik más faszával veri a csalánt. A csalán nyilvánvalóan a Fidesz és a KMKSZ. Az állítás másik elemét se nehéz beazonosítani.

Két gyáva nyilatkozat

Hosszú nyelvét öltögeti a Vipera, mert mind a KMKSZ, mind az UMDSZ gyáva, szervilis, beszari nyilatkozatot adott ki a kárpátaljai mozgósításokkal kapcsolatban. Annyit érnek, mint bolhafing a mennydörgésben. Ha kicsit is a kárpátaljai magyarság érdekeit képviselnék, vállalniuk kellene a nyílt konfrontációt és a határozott szembefordulást azzal a hatalommal, amely egy tökéletesen értelmetlen háborúban áldoz fel és pusztít el egyre több és több ukrán állampolgárt.

A LEGHATÁROZOTTABBAN TILTAKOZUNK AKÁR EGYETLEN KÁRPÁTALJAI MAGYAR BESOROZÁSA ELLEN IS, mert ez a háború nem a mi háborúnk! Ukrajna, amely az elmúlt húsz évben nem tette lehetővé a kollektív és egyéni nemzetiségi jogok széles körű gyakorlását az itt élő magyarság számára, semmilyen jogot nem formálhat arra, hogy e másodrendű állampolgárként kezelt nemzeti kisebbségnek akár egyetlen tagját is idegen célok érdekében hadviselésre kötelezze.

– Ezt kellett volna nyilatkozni, ha nem a hatalom csecséből szivárgó tejre áhítoznának és lenne kis maradék vér a pucájukban.

És meg lehetett volna toldani azzal, hogy ne sorozzák be semmilyen más nemzetiség fiait, és ne sorozzák be az ukránokat, egyáltalán ne sorozzanak be senkit, mert eddig is szociális, egzisztenciális és jogi bizonytalanságban tartották Ukrajna lakosságának túlnyomó többségét, így semmilyen joguk nincs áldozatot követelni tőlük.

Ehelyett:

Gajdos nem tudja, mit szavazott meg

Újra magyarázkodni kényszerül a mi kedves képviselőnk. Alighanem megszavazott valamit, amit nem kellett volna, pontosabban úgy szavazott meg valamit, hogy nem tudja, végül is mi áll benne, ugyanis

a végszavazás … kaotikus körülmények között zajlott, nem lehetett értelmezni, milyen javaslatokat, módosító indítványokat tesznek a honatyák, mit bocsátanak szavazásra ezek közül.

Ilyenkor egy felelős képviselő mit tehet? Csak egyet: nem szavaz addig, amíg nem látja át, mire is adja a voksát. Nem így Gajdos. Szavazott, most meg magyarázkodik:

Levelemben felhívtam a Legfelső Tanács elnökének figyelmét arra, hogy amennyiben a zárószavazásra előkészített szöveghez képest visszalépést hoz az új jogszabály a nemzetiségek jogait illetően, akkor kérem támogató szavazatom visszavonását (forrás)

gajdos-visszavon

Nyilván az elnök majd végigbogarássza a szöveget aszerint, hogy Gajdos vajon mit tekint visszalépésnek. …Ez azért így elég szánalmas, nem? Nem tudták értelmezni az UMDSZ-elnökségről a minap lemondott képviselő nyilatkozatát nálam hozzáértőbbek sem: A kárpátaljai magyaroknak nem mindegy.

És ha már Gajdos…

A minap Facebook-üzenőfalán megjelent egy másik nyilatkozata, mégpedig ebben a formában: (tovább…)

Gajdos lemondott arról, hogy érdekérvényesítsen

janukovics-gajdosGajdos Istvánnak 12 esztendő kellett ahhoz, hogy belássa: ő nem elősegítője, hanem akadályozója annak, hogy a kárpátaljai magyarság érvényesíthesse érdekeit. Az meg kifejezetten mulatságos, hogy a kárpátaljai magyarság magas posztra jutott és legmagasabb érdekérvényesítő helyzetbe került funkcionáriusa (mi más lenne a parlamenti mandátum?), éppen a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő képességének a növelését kívánja erősíteni lemondásával. Vicces, hogy ha valaki leginkább csak a lemondásával tudja erősíteni azt, amit posztjában ülve erősíteni nem volt képes. Ezt úgy hívják: kudarc. A nyilatkozat ennek beismerése, csak nagyon mulatságosan van megfogalmazva.  A sajtóhír vonatkozó részlete pedig így hangzik:

[Az UMDSZ által kiadótt] nyilatkozat idézte Gajdost, aki szerint a magyar egység kialakítása a mostani ukrajnai helyzetben mindennél fontosabb, hiszen a közösség megosztottsága erősen rányomja bélyegét a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő képességére, gyengíti képviseletét az önkormányzatokban, illetve alkupozícióit az ukrajnai politikai színtéren. A politikus azt is elmondta, hogy reméli, e lépésével előmozdítja a megállapodás lehetőségét az anyaországgal, a másik magyar szervezettel, s létrejöhet a sokak által óhajtott cél, a kárpátaljai magyar közösség összefogása. A nyilatkozat szerint az UMDSZ elnöksége rövid értékelést követően tudomásul vette az elnök döntését…

A Vipera megy és elmorzsol egy könnyet. (tovább…)

Jobb ma egy kém, mint tegnap egy náci

beregszasz-nevtabla-rovasirassal

Kovács Bélának tart esernyőt Gajdos István UMDSZ-elnök a rovástábla avatóján Beregszászban 2011-ben

Kovács Béla jobbikos EU-képviselő többek között arról ismeretes, hogy Beregszászban irodát tartott fenn és bensőséges kapcsolatokat ápolt a helyi magyarság nem egy vezetőjével és például ő kezdeményezte és finanszírozta a város rovásírásos névtáblájának a felállítását, amely ellen később a magát legmagyarabbnak tartó magyarságszervezet lépett fel (erről itt sziszegtem: A rovásírás nem tehet róla). Ismert volt arról is, hogy beregszászi magyar értelmiségieket saját (bizonyára EU-keretből származó) költségén utaztatott Brüsszelbe. Aztán eléggé váratlanul (? vagy nem is, hiszen már tartott a Mo-i választási kampány) a református egyház felmondta Kovács irodájának bérleti szerződését. Az ukrajnai helyzetre hivatkoztak, de a Vipera szerint nem kétséges, hogy mi volt a valódi ok: püspökük nyilván közvetlen (égi) csatornán már akkor értesült arról, hogy Béla valójában orosz kém és ürgebőrbe varrt jelentéseket dobál éjszakánként a Vérkébe, hogy Putyin a Krímnél kihalászhassa.

jobbik-umdsz-egyuttmukodes

Kovács Béla  EU-képviselő és Gajdos István, az ukrán parlament képviselője Beregszász polgármestere felavatja Beregszász rovásírásos névtábláját 2011-ben

Frissítés. Ezt a szomszédokosat a Facebookon ajánlották a posztomhoz:

rovasiras-oroszul

Orbánt értelmezi Kőszeghy

koszeghy-orbanAzt már megszokhattuk, hogy a magyar diplomácia időnként magyarázkodni kénytelen Orbán nagyotmondásai miatt. Most a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, az UMDSZ első elnökhelyettese vállalkozott erre a szerepre, azt próbálván elmagyarázni, hogy a mi Viktorunk nem azt és nem úgy mondta, fordítási hiba történt.

Nos, a magyar miniszterelnök – a miniszterelnöki portálon megjelent szöveget ide idézve – szó szerint ezeket találta kinyilatkoztatni: (<<a link 2016-ban már nem találta a beszédet eredeti helyén, töröltem)

„A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”

Erről állítja a kárpátaljai nyilatkozó, hogy:

«Заяву Прем’єр-міністра Угорської Республіки Віктора Орбана переклали українською мовою неправильно. У виступі глави угорського уряду не йшлося про автономію як таку. Мова йшла про створення національно-культурної автономії угорської меншини в Карпатському Єврорегіоні», – зазначив Кевсегі.

A Vipera nem járatos diplomácia finomságok szakmai lefordításában, de a főszerkesztő állítása, hogy Orbán nem beszélt az autónómiáról mint olyanról, kissé neccesnek látszik, főként, hogy az önigazgatási jogot – azaz az autonómiát – elvárásként  a magyar miniszterelnök szó szerint és konkrétan Ukrajnával szemben fogalmazta meg.

Emlékezhetünk arra: azok a határon túli magyar politikai erők, amelyek mellett Orbán sorozatosan kiállt az egyes választások előtt, mindig elbuktak. A Vipera azt reméli, ez fordítva is működik.


Frissítés. Miután a Facebokon Elemért ironikusan megdicsértem, szép tőle, hogy így kiállt Viktor mellett, azzal válaszolt, hogy a családon belül lehet vitatkozni, de ha a szomszéd közbeszól, kötelességünk kiállni egymás mellett. Na, erre megjegyeztem, hogy családtagja Viktor a halálnak, nem nekem. Elemér újrafogalmazta érvét: „a magyarok marakodhatnak egymás közt, de ha külső támadás éri őket, akkor kutya kötelességük összezárni. Én magyar vagyok és Orbán Viktor is az!”. Bár nem akartam vitát folytatni vele sem erről, sem másról, ennyit azért muszáj volt válaszolnom:

ez bonyolultabb, Elemér, de ilyenkor nálad fellép valami zsigeri értetlenség és úgy csinálsz, mintha alapfogalmakkal nem lennél tisztában (pl. fajelmélet anno). ezért nincs különösebb kedvem vitatkozni veled. de ezt még leírom: 1. viktornak IGAZA VAN, amikor önrendelkezést: autonómiát (és nem csupán kulturálisat, dehogy-dehogy) említ, s hogy ez megilletné a magyarokat. pontosan ezt akarta mondani, jól érti, aki így érti, ukránoktól lengyelekig. 2. ezt rosszkor mondta. 3. nem lehet eltekinteni afölött, hogy a kettős államolgárság és az autonómia többé-kevésbé (inkább többé) KIZÁRJA egymást (erről igen komoly elemzői tanulmányok születtek nemrégiben) – ha tehát e kettőt egy mondatba mégis sikerül összehoznia, akkor tudatosan elsiklik egy nagyon konkrét ellentmondás felett (mint ezt teszi ezerszer máskor is). 4. az interpretációd pontatlan, sőt, szerintem hibás. ami viktor honlapján megjelent, azt énszerintem (és láthatóan nálam sok okosabb politikus szerint is) csak egyféleképpen lehet érteni. nem úgy mint te értelmezed. itt tehát tényekről van szó, mint ahogy persze az is tény, hogy te is magyar vagy meg viktor is magyar. (alighanem én is, még ha olykor nem is érted magyar mondataimat.) ha a viktorral azonos magyarságod mint tény téged ilyen ferdítésekre inspirál, az a te felelősséged és lelkiismereted dolga. az enyém meg, hogy ha szúrja a szememet, akkor rásziszegjek.

tartalomértelmezés, tartalomoptimalizálás

Gaudi-Nagy visszaszerzi Kárpátalját

Ennek a kedves antipatikus embernek vagy halványlila fingja sincs arról, mekkora károkat okoz ezzel a kárpátaljai magyarságnak, vagy pedig pontosan tudja és józan politikusi megfontoltsággal és konkrét szándékkal ír és mond ilyeneket. Bár az utóbbi a valószínűbb, nehéz megérteni, milyen nemes és önzetlen cél vezérelheti azon kívül, hogy a status quo falát ledöntő orosz tankok élén fehér lovon bevonulhasson Kárpátaljára.

gaudi

Két töketlen így gyújtotta fel a vereckei emlékművet

vereckeiA 3. perctől érdemes figyelni, két amatőr gyújtogató hogyan szerencsétlenkedik a nem kevésbé szerencsétlen sorsú vereckei honfoglalási emlékmű „felgyújtásával”. Valami igen rosszul égő folyadékkal locsolták le az általuk megmászott monumentumot, aztán percekig töketlenkednek, amíg legalább a koszorúk lángot fogtak az oltárkövön. A történteket a tavaly felszentelt felszerelt biztonsági kamerák rögzítették – előbb fekete-fehérben, aztán amikor a lángoktól már elég lett ehhez a fény: színesben. Hogy az ungvári KMKSZ-irodába és a magyar Főkonzulátusra befutó felvételek ukrán felirattal miként kerültek a Youtube-ra, azt nem tudom, de az Index ezen a szájton már ezzel illusztrálta a mai MTI-hírt.

Gajdos István ismét pártot cserélt

janukovics-gajdosAzt természetesen csak helyeselni lehet, hogy a mostani vészterhes időben az ukrán törvényhozás magyar képviselője kilépett abból a kormányzó pártból, amelynek színeiben mandátumot szerzett, ám kis szépséghibája gesztusának, hogy a hét elején az ukrán parlament előtt tartott hatalompárti tüntetésen még a kárpátaljai magyarok nevében (??) támogatásáról biztosította Viktor Janukovics ukrán elnököt.  S ha efölött még el siklana a meghatottságtól könnypárás tekintetünk, azt nehéz elfelejteni, hogy a jeles férfiú a szociáldemokrata párt tagjaként kezdte politikai karrierjét, aztán amikor pártja vesztett a 2004-es narancsos fordulatban, szemrebbenés nélkül átlépett a győztes szocialisták frakciójába; aztán, ugye, új pártja, a Régiók Pártja színeiben szerzett parlamenti mandátumot, most pedig időben elhagyta a süllyedő hajót. Híresztelik, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, amelynek Gajdos az elnöke, sorsjegyet bocsát ki Kárpátalján, amelyen a hívek megtippelhetik, melyik lesz a következő párt, amelynek a korábbiakhoz hasonlóan roppant elvhű tagja lesz az elnök úr. Aki eltalálja, soron kívül ismerőse lehet a Facebookon.

A Viperának minderről csupán Hofi Géza anyósának velős megjegyzése jut eszébe a rendszerváltás idejéből: „Te Géza, ezek úgy cserélnek pártot, mint más szaros gatyát”.

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme