Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

nyelvhasználat

Áprilisi tréfa – de komojan

áprilisi tréfa - komolyan

Jól beugrattam magamat!

2017. április 1-jén – minden különösebb előkészítés nélkül, aznapi spontán ötletből fakadóan – közzétettem egy blogbejegyzést, amejben nyomatékosan bejelentettem, hogy

Tiltakozásul a magyar akadémiai hejesírási szabájzat vaskalapossága ellen ezúton bejelentem, hogy

mától új írásaimban nem használom az ly-t!

Lásd az eredeti posztot, katt a címre:

Néhány bekezdés erejéig ezután indoklom a döntést és részletezem, mit, hogyan, miért. A Facebookon történt megosztás után elég sokan elolvasták (látszott a statisztikából), és like-okat is kapott szép számmal, persze csak magamhoz mérten: annyit, amennyit saját ismeretségi körömben egy ijen bejelentéssel kiváltani lehetséges. A közösségi portálon hozzászólások is születtek, s ezek némejikéről nehéz volt eldöntenem, hogy

  • komojan vették-e a bejelentést ismerőseim
  • vagy csak ők is belementek a játékba.

Ezt azért is nehéz lett volna eldöntenem, mert azzal sem voltam teljesen tisztában, hogy én mennyire gondolom komojan.

Az bizonyos, hogy voltaképp

áprilisi tréfának szántam

– de az is igaz, hogy a bejegyzés megfogalmazásakor felhozott érvek pontosan kifejezik a véleményemet, és magam számára is nyitva hagytam a lehetőséget, hogy akár tarthatom is magam viccesnek szánt elhatározásomhoz. Van bennem annyi fenegyerekség, különcködési hajlam és feltűnési viszketegség, hogy komojan eljátsszam a gondolattal, nem lenne-e nagy-nagy ambícióm arra, hogy

én legyek az első magyar író, aki nem használ elipszilont.

De. Feltétlenül lenne. Akkor hát?

Akkor hát április másodikán megerősítem bejelentésemet. Ha nem is vaskalapos következetességgel, de amikor csak ez lehetséges, újabb írásaimban: kerülni fogom az ly használatát. (De régi szövegeket, beírásokat utólag nem javítok.)

Ezzel egyszersmind sikerült teljesítenem a szándékos öngól szép példáját. Ugyanis:

  • ha csak áprilisi tréfát űzve megviccelem ismerőseimmet, az jópofa dolog
  • ha tréfán kívül teszek ijen bejelentést, az heroikus dolog
  • ha eredetileg tréfának szánok valamit, de aztán én magam veszem komojan, az szánalmasan röhejes

Mint maga az ly. Vagy az ellene való fellépés.


Frissítés: Elipszilon – Balla D. Károj nem használja

Azon lamentál, hogy…

A televízióban zenész és politikus, a közösségi portálon íróember szóhasználatában tűnt fel mostanában a lamentál, lamentálok ige számomra szokatlan használata. Én a kifejezésnek a panaszkodik, siránkozik, felpanaszol, kifogásol jelentését ismertem csak eddig, és nem véletlenül: így szerepel az a szótárakban. Elő ugyan nem vettem most egyiket sem, de az internetes rákeresések igazolták ismereteimet, a Tinta Kiadó idegenszavas e-szótára szerint

lamentál szó jelentése - tinta idegen szótár
tintakiado idegen szótár lamentál

A szininimaszotar.hu szerint a

„lamentál” szinonimái:

aggályoskodik, aggodalmaskodik, panaszol, panaszkodik, elégedetlenkedik, reklamál, károg, sopánkodik

Az e-nyelv.hu szómagyarító részlege szerint

lamentál

siránkozik, sopánkodik, kesereg, panaszkodik, (meg)sirat, nagyon sajnál, fájlal

Ugyaninnen tudhatjuk meg a latin eredeti kifejezést és annak jelentését:

lamentari, lamentatus ’hangosan és igen jajveszékel, jajong, jajgat, siránkozik, megsirat’ < lamentum ’sírás, jajgatás, siránkozás’ < proto-indoeurópai *la- ’kiált, kiabál, ordít’

A kifejezés és jelentése közvetlen összefüggésbe hozható a vallási értelmű lamentáció szóval. A Lamentációk néven számon tartott imádság Jeremiás próféta siralmaiként ismert ájtatosság. A szerzetesi közösségekben régen szentnapi éjszakai imáikban Jeremiás próféta siralmait olvasták az Ószövetségből.

Erről a Vasárnap c. keresztény online kulturális lapban ezt olvashatjuk:

A Lamentációk vagy Jeremiás siralmaiként ismert ájtatosság a szent három nap egyik többé-kevésbé ismert imádsága. |…| Az egyház ősi gyakorlata, hogy húsvét évi ünneplését hosszabb előkészület előzi meg. Először ez háromnapos böjtöt, intenzív imát és a húsvét éjszakájának átvirrasztását jelentette. Ez a készületi idő aztán kibővült 40 napra, és a készületi idő szertartásai is egyre gazdagabbá és színesebbé váltak. A zsolozsma közös imádkozása hosszú évszázadokon keresztül nemcsak a szerzetesek imája, hanem a hívek által is nagy létszámban látogatott liturgia volt. Különböző vidékeken, különböző alkalmakkor ma is az. Ennek a hagyománynak a része a szent három nap alkalmával nemcsak szerzetesközösségekben, hanem plébániaközösségekben is végzett zsolozsma.

Ehhez képest mostanában többször egymás után ettől erősen eltérő értelmű szóhasználattal találkoztam. A jeles író a Facebookon nemrégiben azon lamentált, vajon vissza kellene-e adnia egy kitüntetését (visszaadta…). Az egyik ellenzéki párt vezető politikusa szerint most kell cselekedni, mert 2018-ban késő lesz azon lamentálni, vajon mit rontottunk el (már most késő van…). A minap egy zenei producer számolt be arról, hosszú ideig lamentált azon, hogyan lehetne popdalt faragni a népzenei ihletésű dallamból (sajnos sikerült neki…).

A lamentál szónak az eredetitől eltérő morfondíroz, töpreng, tépelődik, skrupulizál jelentése, úgy tűnik, terjedőben van. Egy barátom is ekként ismeri-használja. Még egy családi történetet is felelevenített, honnan ismeri a szót. Nagyapja vonakodott valami házimunkát elvégezni, mire nagyanyja így nógatta: „Ne lamentálj annyit, fogd és vigyed!”. Ismerősöm ebből egyértelműen arra következtetett, hogy a felszólítás azt jelentette: az öreg ne tépelődjön, ne gondolkodjon, ne tanakodjon annyit, fogjon dologhoz. Holott a nagypapa, meglehet, nem annyira morfondírozott, mint inkább panaszkodott, kifogásolt, esetleg jajgatott, siránkozott; alighanem sérelmesnek találta, hogy valamit neki kell elvégeznie.

Valószínűnek tartom, a köznyelvben is így terjedhetett el: aki valaminek az elvégzésével kapcsolatban kifogásokat emel, sérelmeket sorol, felpanaszol ezt-azt, az olyan, mintha tépelődnék azon, elvégezze-e az elvégzendőket. Aki cselekvés előtt vagy helyett felpanaszol valamit, az lamentál, de ebből a panasztétel ténye helyett a cselekvés elodázására alkalmas tétovázás ténye ragadt rá a szóra új jelentésként.

Ha elkötelezett nyelvművelő lennék (mint voltam 30 éve), most erőst lamentálnék a terjedő szóhasználat miatt, amióta azonban magamévá tettem a szociolingvisztika tanításait, most csak azon lamentálok, vajon mikorra kerül be ez az új keletű jelentés a szótárakba.

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme