Kárpáti Vipera Nyúz

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

Tohuvabohu

Megszoktam, megszoktam szövegértküz deni

…avagy az egyik fő vezérfonál felszólít

Dúdolgatom az ismert kalitkában hálós népdal dallamára a tudósítás címének – Megszoktam küzdeni egy jó szövegért – parafrázisát, és próbálom az egybeírás-különírás helyesírási szabályzatával összeegyeztetni a cím értelmezési tartományát. Közben majd kifúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy vajon Finta Éva fogalmazott-e ilyen jelentéstömörítő módon, vagy csupán az igekötők helyes használata fölötti nagyvonalú eltekintés adja-e ezt a játéklehetőséget. A tudósítás szerint

Az igényes irodalom művelőinek az írás mindig is kemény munka marad, és ezt Finta Éva költő szavai is jól igazolják, aki saját alkotói tevékenységéről azt mondta, hogy megszokott küzdeni egy jó szövegért.

Az igénytelen tudósítók és a magát jelentősnek tartó intézmény szöveggondozói azonban láthatóan nem szoktak megküzdeni a mondataikkal, illetve ha mégis, akkor láthatóan csúfosan alulmaradnak ebben a küzdelemben. Mert bármennyire is szeretnék felmentést adni a mondat megfogalmazója számára, mégsem tudom elhinni, hogy Finta Éva a Megszokott dolog küzdeni egy jó szövegért, illetve Megszoktam, hogy küzdjek egy jó szövegért jelentésű mondandóját tömörítette ilyen formába, hanem ehelyett egyszerűen csak azt mondta, hogy Meg szoktam küzdeni egy jó szövegért – vagyis nem megszokásról, hanem megküzdésről van szó.

Saját szórakozásomra gyártottam még ilyen mondatokat:

  • megfogom tanulni a helyesírást
  • megszeretném fogalmazni a mondatot
  • megtudom írni a tudósítást

Ugyancsak izgalmas a megfogalmazás, amelyben a tudósító így értékeli a találkozót:

Több szempontból is értékes volt ez az értekezés

Én balga eddig azt hittem, hogy az értekezés az egy komoly, terjedelmes és érvelő típusú írásmű, mely egy-egy tudományos kérdést szakszerűen és részletesen tárgyal. Hogy Finta Éva a helyszínen felolvasott volna egy ilyen írásművet, kevéssé életszerű, sokkal inkább arról lehet szó, hogy a tudósítónak sikerült ezt a kifejezést nyelvújító módon használnia.

Ám innovatív munkájának nem ez a csúcsa, hanem az, amikor mondatában a fonál egyszerre tud egyik, és vezér lenni, továbbá, amikor elárulja, hogy a beszélgetésnek ez a nevezett egyik fő vezérfonala felszólította a tollforgatókat. Nem is akármire:

A forma alapvető, azonban kevés író tartja fontosnak megjelent írásainak a műfaji besorolását. Mégis egyik fő vezérfonala a beszélgetésnek arra szólította fel a tollforgatókat, hogy a költő tanuljon meg formában írni.

Formában írni szerintem is roppant üdvözítő. Próbáltad már kívüle?

Lásd még: „Író elvtársak, írjatok remekműveket!”


 

És ez se maradjon le.

Húsz évvel ezelőtt nem volt itt semmi…

Egy doktorandusz bölcselmei

Kárpátaljai szerzőtől ilyen nívó, úgy tűnik, elfogadható az országosan legrangosabb egyetem doktori képzésén. A Viperának nincs kétsége afelől, hogy a beregszászi főiskolán diplomázott „irodalomtörténész” szerző rövidesen doktori címet szerez és ekként fog hasonló bölcsességeket írni. Addig is szépen gyarapodik korábban hiányolt publikációs listája.

2015-08-25_10

Amikor ezek a mesék íródtak, a kárpátaljai valóságban nem volt semmi, a Szovjetunió felbomlása után akkor volt a legnagyobb a szegénység, az emberekre akkor szakadt rá már a sokadik gazdasági válság, a kuponvilág nyomorúsága, élelmiszert csak jegyre kaptak, és a sok időt, amit sorban állásra pocsékoltak, nem adja vissza senki. Kiüresedett az élet, nem tudtak megélni az emberek, nehéz volt gyereket nevelni, és az Irka Berniczky Éva valóságtól elszakadó meséivel nagyon sokat segített, megmutatta, hogy nem kell semmi a boldogsághoz, csak fantázia.

Az 1990-es években ezeknek a meséknek nagy jelentősége volt, nem véletlenül nem egzotikus nyaralásokról szólnak, hanem arról, hogy a gyereknek van egy macskája, nő a virág a kertben, és mégis embernek kell lenni; az igazi értékek megtalálásában Berniczky Éva meséi sokat segítenek. A szereplők furcsa neve és a történetek furcsaságai nem véletlenek, Berniczky Éva meséi semmiből lett mesék, mert húsz évvel ezelőtt az emberek a semmiben éltek, és mégis embernek kellett éreznie magát mindenkinek. Nagyon jellegzetes lelkiállapot ez, a kárpátaljai közösség lelkének lenyomata, szűkös világ volt akkoriban, szűkös lehetőségekkel, a szürreál a valóságtól való elrugaszkodást jelentette, és a kárpátaljai gyerek ezt kapta Berniczky Éva meséiben.

Vitéz Csőportúla Ásó Dupka Nándor

A helytelenül két szóba írt sajtó nyilatkozat szerzője atyai jogon kapta meg a vitézi címet és megörökölte az idősebb vitéz nyelvérzékét és helyesírását is, továbbá azt a tulajdonságát, hogy ezen képességek birtokában ellenállhatatlan késztetést érezzen szövegek megfogalmazására. A Vipera piros méregceruzájával csak a legmulatságosabb hibákat és megfogalmazásokat huzigálta alá (kedvenc: csőportúlásókat), az értelemzavaró vesszőhiányokra már rá se sziszegett. – Jó szórakozást eme mestermű olvasásához – felszeressetek ti is csőpotúlát ásni!

dupka-nandor

Dupka és a kard árnyéka

dupka-arnyekaBiztosan akadnak olyan elvetemültek, akik látóidegeik rongálása céljából nézik a Tisza TV magyar adásait – a Vipera nem tartozik közéjük, így csak csökkentett mértékben tudja osztani Kárpátalja aranyszájú poétájának és halmozott intézményvezetőjének az aggodalmát, miszerint „A felszámolás demoklész kardjának árnya vetül” a magyar adások szerkesztőségére. Hogy újabb aranyköpése közben Dupka György nyelvére miért nem vetült reá Prokrusztész ágyának az árnya, azt nem tudjuk.

Orbánt értelmezi Kőszeghy

koszeghy-orbanAzt már megszokhattuk, hogy a magyar diplomácia időnként magyarázkodni kénytelen Orbán nagyotmondásai miatt. Most a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, az UMDSZ első elnökhelyettese vállalkozott erre a szerepre, azt próbálván elmagyarázni, hogy a mi Viktorunk nem azt és nem úgy mondta, fordítási hiba történt.

Nos, a magyar miniszterelnök – a miniszterelnöki portálon megjelent szöveget ide idézve – szó szerint ezeket találta kinyilatkoztatni: (<<a link 2016-ban már nem találta a beszédet eredeti helyén, töröltem)

„A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”

Erről állítja a kárpátaljai nyilatkozó, hogy:

«Заяву Прем’єр-міністра Угорської Республіки Віктора Орбана переклали українською мовою неправильно. У виступі глави угорського уряду не йшлося про автономію як таку. Мова йшла про створення національно-культурної автономії угорської меншини в Карпатському Єврорегіоні», – зазначив Кевсегі.

A Vipera nem járatos diplomácia finomságok szakmai lefordításában, de a főszerkesztő állítása, hogy Orbán nem beszélt az autónómiáról mint olyanról, kissé neccesnek látszik, főként, hogy az önigazgatási jogot – azaz az autonómiát – elvárásként  a magyar miniszterelnök szó szerint és konkrétan Ukrajnával szemben fogalmazta meg.

Emlékezhetünk arra: azok a határon túli magyar politikai erők, amelyek mellett Orbán sorozatosan kiállt az egyes választások előtt, mindig elbuktak. A Vipera azt reméli, ez fordítva is működik.


Frissítés. Miután a Facebokon Elemért ironikusan megdicsértem, szép tőle, hogy így kiállt Viktor mellett, azzal válaszolt, hogy a családon belül lehet vitatkozni, de ha a szomszéd közbeszól, kötelességünk kiállni egymás mellett. Na, erre megjegyeztem, hogy családtagja Viktor a halálnak, nem nekem. Elemér újrafogalmazta érvét: „a magyarok marakodhatnak egymás közt, de ha külső támadás éri őket, akkor kutya kötelességük összezárni. Én magyar vagyok és Orbán Viktor is az!”. Bár nem akartam vitát folytatni vele sem erről, sem másról, ennyit azért muszáj volt válaszolnom:

ez bonyolultabb, Elemér, de ilyenkor nálad fellép valami zsigeri értetlenség és úgy csinálsz, mintha alapfogalmakkal nem lennél tisztában (pl. fajelmélet anno). ezért nincs különösebb kedvem vitatkozni veled. de ezt még leírom: 1. viktornak IGAZA VAN, amikor önrendelkezést: autonómiát (és nem csupán kulturálisat, dehogy-dehogy) említ, s hogy ez megilletné a magyarokat. pontosan ezt akarta mondani, jól érti, aki így érti, ukránoktól lengyelekig. 2. ezt rosszkor mondta. 3. nem lehet eltekinteni afölött, hogy a kettős államolgárság és az autonómia többé-kevésbé (inkább többé) KIZÁRJA egymást (erről igen komoly elemzői tanulmányok születtek nemrégiben) – ha tehát e kettőt egy mondatba mégis sikerül összehoznia, akkor tudatosan elsiklik egy nagyon konkrét ellentmondás felett (mint ezt teszi ezerszer máskor is). 4. az interpretációd pontatlan, sőt, szerintem hibás. ami viktor honlapján megjelent, azt énszerintem (és láthatóan nálam sok okosabb politikus szerint is) csak egyféleképpen lehet érteni. nem úgy mint te értelmezed. itt tehát tényekről van szó, mint ahogy persze az is tény, hogy te is magyar vagy meg viktor is magyar. (alighanem én is, még ha olykor nem is érted magyar mondataimat.) ha a viktorral azonos magyarságod mint tény téged ilyen ferdítésekre inspirál, az a te felelősséged és lelkiismereted dolga. az enyém meg, hogy ha szúrja a szememet, akkor rásziszegjek.

tartalomértelmezés, tartalomoptimalizálás

UFÓk alapították a KMKSZ-t

kmksz-ufoBár az érintettek gondosan cenzúrázták a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakulásáról készült és 25 év visszatartás után most közzétett videofelvételt, ám minden igyekezet ellenére csak benne maradt pár másodpercnyi egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy a földön kívüliek leszállóegységei akcióban voltak az 1989. február 26-i események idején. A leszállás megtörtént. A következmények ismertek: az ügy fényre derülése miatt Kovács Miklós elnöknek az idén távoznia kellett posztjáról. Természetesen ő volt az idegenek előreküldött ügynöke az alakuló közgyűlésen.

Tekerd a videót 1 óra 27 másodpercre (1:00:27) és figyelj nagyon!

Kapcsolódó téma:

Kárpátalja mint Ukrajna mozdonya? Höhö

mozdonyKedvenc államtitkárom, Németh Zsolt már sok baromságot mondott életében, ez most a kiugróan szórakoztató elmésségek közé tartozik:

Az államtitkár közölte: az elmúlt években látványosan fejlődtek a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok, Kárpátaljával kifejezetten baráti viszonyt sikerült kialakítani az elmúlt időszakban, és Ukrajna európai integrációs folyamatában Kárpátalja „egyfajta mozdonyként húzza maga után” az országot. Remélhetőleg folytatódik Ukrajna európai integrációja – fűzte hozzá Németh Zsolt.

Bolha húzza az elefántot. Csillapíthatatlanul vihog a vakbelem.

Jellemzőnek gondolom, hogy ezt a roppant találó megállapítást egyedül a Magyar Nemzet Online emelte ki címbe.

Szeg a fejBEN

Sajnálom, lehet, hogy érdekes a cikk – a főszerkesztő maga ajánlotta  a Facebookon – de én nem olvasok el olyasmit, ami ilyen suta mondattal kezdődik:

fejemben

Ilyenkor persze gyakran akad valaki, aki rákérdez: ugyan mi a baj ezzel a mondattal. Hát… Ha valaki nem érzi-érti, hogy miért suta, nem is olyan könnyű elmagyarázni. Annyi világos, hogy az embernek nem a fejéBEN, hanem a fejéBE üt szeget valami. De más baj is van itt: ez a szólás ide nem illik. Szöget az ember fejébe az üt, ami kívülről éri: egy hallott kijelentés, egy látott kép, egy ellesett epizód. Tehát valami külső észlelés. Ha az ember belülről jön rá valamire, az inkább felötlik, felmerül, hirtelen eszébe jut.  Saját gondolatom nem üthet szeget a saját fejembe. Szerintem tehát a szólás használata itt szemléletileg téves.

Nekem a mondat második felétől is borsódzik a hátam,  a hős egyes száma szerintem rosszul vonatkozik itt az embercsoportokra,  de bajom van a háborúból ragjával és a mondatvégi szófordulattal is. Ez valami nagyon pongyola, igénytelen fogalmazás, ahogy jött, úgy puffant. Aki így kezd egy újságcikket, annak egy szeg valóban lyukat üthetett a fogalmazókészségén. Feltéve ha volt neki valaha ilyesmi a birtokában.


A jelen blogposz ezekkel a kulcszavas keresésekkel: szeg a fejben, szeget ütött a fejébe, szög a fejben, szöget ütött a fejbea Google keresőtalálatok első oldalán vagy ahhoz közel szerepel. – Szeget ütött a fejébe. Szöget az ember fejébe az üt, ami kívülről éri. Belső gondolat saját fejünkbe nem üt szeget. Szeg a fejben, szög a fejbe, szeg a fejbe

Matuzsálem – mint nő?

Egyik egyetemi tanárunk a pasas szóról jól tudta, hogy csak férfit jelenthet, de a vicc kedvéért néha nőkről beszélve is használta, igaz, ilyenkor ebben a formában: pasasnő. Sikerült is mindig derültséget keltenie.

Ennél is viccesebb a Kárpáti Igaz Szó legújabb baklövése: egy százéves asszonyt tituláltak matuzsálemnek, holott ez a kifejezés (mivel eredetileg bibliai ősatyát jelent) kizárólag férfira illik, nő legfeljebb matuzsálem korú lehet. Legközelebb bizonyára a 100 éves Lajos bácsiról tudjuk meg, hogy ő egy matróna.

matuzsalem


Ez a blogboszt a matuzsálem nő keresőkifejezéssel az első 10 Google-találat között szerepel.

A gyerekek gyerekkora

facsemeteA szokottnál is jobban feltupírozódnak a pikkelyei a Kárpáti Viperának, ha meghatónak szánt szövegben siklik nyelvi bornírtságra. A Kápátalja.ma cikkének a szerzője egy jótékonysági akcióról számol be. Az iskolások ezúttal nem édességet és ruhát hoztak ajándékba, hanem fát ültettek „a rászorulóknak”, akik eszerint almafákra is igencsak rá lehettek szorulva.  A intézmény lakóinak a bemutatása kis szociológiai (és nyelvi) remeklés:

idosek

A hajléktalan vagy idősek alternatíváján azonban most ne akadjunk fenn, sem azon, hogy a nagy család vajon hogyan beszélget egymással, sokkal inkább örvendezzünk azon, hogy a külön házakban lakás nem akadálya a beszélgetésnek, sem az önálló élet a baráti kapcsolatnak.

Ilyen cikkből nem maradhat ki a tanulság sem:

gyerekkorban

Himnuszunk dédanyja

avagy megvillan az elásott kutya

Kőszeghy Elemérnek, mint leggyakrabban, most is igaza van.  (Akkor is, ha dohogása kicsit túlgerjesztettnek tűnik.) A cikk ugyan szerkesztőségi véleményt tükröz, ezért írójának neve nem szerepel alatta, ám a szerző kilétét illetően mégis nagyobb összegben mernék fogadni Elemérre, szerepel ugyanis az írásban a lapot főszerkesztőként is jegyző publicista kedvenc szófordulata, nevezetesen az, hogy „kisördögöt ébresztő”. Ezt a magyar nyelvterületen más nem használja, legalábbis a Google csak hozzá vezető találatokat jelez (ezek egyike éppen a Vipera korábbi kisördögös észrevétele). A Kőszeghy-féle hoax legomenon eredete nyilván két különböző frazeológiai egység: „az ördög nem alszik” és „belebújt a kisördög”. Minden bizonnyal ezekből kontaminálódott barátunk pennáján ez a szótekerészeti nyelvfekvenc.

kisordog

Utánanéztem a hivatkozott cikknek. Nos, abban ördögből sem nagy, sem kicsi nem szerepel. A nyelvújításkori (mára inkább pejoratív értelmű) foglalkozásnéven említette újdondász (azaz újságíró) írása is leginkább műdohogásnak tűnik, a szerző a lapot tulajdonoló szervezet kincstári kifogásait fogalmazza meg, de ördögöt nem fest a falra és nem is ébresztget – ezt a sajátos cselekedetet csupán Kőszeghy tulajdonítja neki. Tesz azonban mást is. Szólások iránti vonzalma nem korlátozódik a kisördögre, az „itt van a kutya elásva” képzavaros parafrázisát is előállítja:

kutya

Csudálatos dolog, ha valaki elásott kutyát tud villantani. Ezután nincs is más teendő, mint szép zárómondatot illeszteni a  cikk végére, nem sokat törődve azzal, hogy a magyar nyelv szórendi szabadsága tréfát űzhet azzal, aki meggondolatlanul él vele.

himnusz-dedanyja
forrás


Egy másik képtelen hoax legomenon ugyanebből a lapból: Hétágra folyik

Törött ablakok

ablakA Viperának, ha suta, félreérthető, nyakatekert mondatra siklik, mindig Babits megállapítása jut eszébe:  Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni.  Efféle törött ablakokból bizony túlkínálat van mostanában, akad épület, amelynek homlokzatán szinte csak ilyenek találhatók. A honi tájékon kétségtelenül a Kárpátaljai Magyar Művelődési (!) Intézet homlokzata büszkélkedhet a legtöbb tört üvegű nyílászáróval. A vipera ritkán téved ennek az műintézetnek a portáljára, riasztja a minden téren megmutatkozó igénytelenségnek az elrettentő töménysége, ha mégis meg-megnyit egy oldalt, bosszankodni és kacagni általában egyszerre adódik módja.

Az egyik legfrissebb cikk durva helyesírási hibával kezdődik: címben különösen bántó, hogy az Ung-parti kifejezés kisbetűvel szerepel. A tudósítás ezekkel a kiemelt mondatokkal indul:

szakura

Minden évben ezreket vonz ez a csodálatos természeti esemény Ungvárra- A virágzás csúcsa, mikor a szakurák ágait rózsaszín virágok borítják be – hihetetlenül izgalmas esemény. Ungváron található Európa legnagyobb szakura fasora, az Ung folyó partján húzódva, a Pravoszláv és Kijevi parti utak mentén.

Hogy mi a baj ezekkel a mondatokkal, a Vipera nem magyarázza. Akiknek sérti a fülét, maguk is felfedezik a sutaságokat, akik meg „tudósítóként” így fogalmaznak, azokra kár okító szót fecsérelni.

A bukdácsoló mondatok folytatódnak, akadnak egészen meglepő fordulatok:

„Ebben az időben Ungvár teljes mértékben paradicsommá változik”.

Hát jó… De aztán jön az a mondat, ami véget is vet az élménynek:

„Néhány fát lehet még találni az egész városban, de egyedül nem olyan látványos egy szakura.”

Ezután a Vipera már nem képes tovább olvasni a cikket, így sosem tudja meg, kicsoda-micsoda a címben szereplő Szabadságocska.

A Kárpáty Nyúz régi cikkeinek rendezgetése közben a friss élmény mellé ezek a régi remeklések is felsorakoztak

szervezetünknek az az óhaja, hogy a REMÉNY KAPUJÁ-nak fél szárnyát a szlovák oldalon lenne kívánatos felállítani

Az az óhaja, hogy lenne kívánatos. Nem rossz. És ez egy hivatalos levél… Pedig ekkor még árvíz sem volt…

A Vipera személyes kitérője:

Egyik megdöbbentő helyesírási élményem ugyanis a 2000-es nagy kárpátaljai árvízhez kapcsolódik. Akkor egy szervezeti vezető (akinek a fentebbi mondatokhoz is köze van…) segítségkérő körlevelet írt, s el is küldte számos helyre, többek között magyarországi minisztériumoknak, főhivataloknak, alapítványoknak. A szöveg hemzsegett a helyesírási és nyelvhelyességi hibáktól, az árvíz sújtotta  kifejezés például ly-nal szerepelt, hol egybe, hol különírva, hol kötőjelesen… Akkor még rajta voltam annak a szervezetnek a levelezőlistáján, én is megkaptam a levelet. Baráti hangnemben válaszoltam: azért a miniszteriális helyekre kimenő szövegeket nem ártana előtte hozzáértővel megnézetni. Kárpátalja Nagy Helyesírója és Fogalmazója helyett a felesége reagált:  telefonon hívott fel és leszúrt, mint egy pengősmalacot: hogy merészelek én ilyen tragédia közepette a helyesírással foglalkozni.

Megértettem. Kárpátalján természeti csapások idején nem érvényes a helyesírási szabályzat. Az a baj, hogy máskor se igazán….

És ha már rossz mondatok. Még néhány gyöngyszem régebbi gyűjtésekből.

Egy remélhetőleg soha meg nem jelenő regényből:

A városi zaj tompán hallatszott az emeletre, amely a bank épületében elhelyezett irodájában Mikola József záró munkanapját ellenőrizte át computerén.

Egy másik regény viszont megjelent, benne ezzel a mondattal:

Három kutyáját, amelynek három ólja mértani pontossággal komorlott a hombár előtt, egymás után rugdosta a csizmájával vacokra.

A két fenti példának nincs köze a Nagy Helyesíró és Fogalmazó elévülhetetlen munkásságához, a két alábbi viszont az ő háza tájáról származik.

Egy hírlevélből:

emléktábla megkoszorúzása az egykori megye háza falán, ahol a kiadó szerkesztősége van

Értjük, a szerkesztőség e mondat olvastán kínjában a falra mászott.

Egy felhívásból:

Föl kell készíteni a kárpátaljai magyarságot a 2003 szeptemberében történő vízum bevezetésére Magyarország és Ukrajna között.

A vízum, amely megtörténik.

Rossz mondat, törött ablak. És sehol egy üvegestót.


ablak gyártás – télikert berendezés  #

A himnusz körbejár és Nonszenszfaluba érkezik

– avagy forrásmegjelölés, oh!

A Kárpátalja c. hetilap online oldalán megjelenik egy cikk: Csak a KMKSZ-frakció szavazott a magyar himnusz védelmében (link már nem működik, törölve, 2013). Ezt – a forrás megjelölésével – átveszi a Kárpátinfó c. hírportál: Csak a KMKSZ-frakció szavazott a magyar himnusz védelmében. A Kitekintő c. portál nem az elsődleges forrásból, hanem a Kárpátinfóból veszi át a cikket (utóbbit jelöli meg forrásnak), de megváltoztatja a címét (a nem-kárpátaljai olvasói igényeknek megfelelően): Nem lesz magyar himnusz Kárpátalján. Innen aztán visszaveszi a Kárpátalja.ma – nem az elsődleges (Kárpátalja online), nem a másodlagos (Kárpátinfó), hanem a harmadlagos (Kitekintő) közlést jelöli meg forráshelyül: Nem lesz magyar himnusz Kárpátalján (a link már nem működik, törölve, 2013).  Végül aztán egy kárpátaljai blogger már a negyedik közlés helyét adja meg forrásul, amikor új címmel ellátva átveszi a cikket: Zászló, turul, himnusz – mi következik ezután?….avagy ukrán nacionalisták aggodalma. (A kattintással csak óvatosan. a honlap megnyitásakor azonnal egy „nemzeti” rádió harsog.)

Ez utóbbi webhelynek, Váradi Viktória blogjának a sajátsága az, hogy tulajdonosa szerint saját kárpátaljai lakhelye Magyarországon van („Bótrágy, Kárpátalja, Hungary”), továbbá pedig „Kárpátalja nem Ukrajna”. Ebből kiindulva igazán nem csodálkozhatunk azon, ha egy kárpátaljai hír Magyarországot megjárva végül egy ilyen nonszenszfaluba érkezik.

botragy

(Arról ne is essék szó, hogy a Kárpátalja hová nem tartozását kijelölő állítás előtti mondatot legalább háromszor kell elolvasni, míg az ember rájön, hogy egy fölös vessző teszi érthetetlenné.)

És még egy gyöngyszem ugyanerről a blogról. Ha majd átveszik a hírt, az már arról fog szólni, hogy az ukrán iskolában irtják a magyar gyerekeket:

irtjak

Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme