Vipera: Karpaty News

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

Tohuvabohu

Himnuszunk dédanyja

Share

avagy megvillan az elásott kutya

Kőszeghy Elemérnek, mint leggyakrabban, most is igaza van.  (Akkor is, ha dohogása kicsit túlgerjesztettnek tűnik.) A cikk ugyan szerkesztőségi véleményt tükröz, ezért írójának neve nem szerepel alatta, ám a szerző kilétét illetően mégis nagyobb összegben mernék fogadni Elemérre, szerepel ugyanis az írásban a lapot főszerkesztőként is jegyző publicista kedvenc szófordulata, nevezetesen az, hogy „kisördögöt ébresztő”. Ezt a magyar nyelvterületen más nem használja, legalábbis a Google csak hozzá vezető találatokat jelez (ezek egyike éppen a Vipera korábbi kisördögös észrevétele). A Kőszeghy-féle hoax legomenon eredete nyilván két különböző frazeológiai egység: „az ördög nem alszik” és „belebújt a kisördög”. Minden bizonnyal ezekből kontaminálódott barátunk pennáján ez a szótekerészeti nyelvfekvenc.

kisordog

Utánanéztem a hivatkozott cikknek. Nos, abban ördögből sem nagy, sem kicsi nem szerepel. A nyelvújításkori (mára inkább pejoratív értelmű) foglalkozásnéven említette újdondász (azaz újságíró) írása is leginkább műdohogásnak tűnik, a szerző a lapot tulajdonoló szervezet kincstári kifogásait fogalmazza meg, de ördögöt nem fest a falra és nem is ébresztget – ezt a sajátos cselekedetet csupán Kőszeghy tulajdonítja neki. Tesz azonban mást is. Szólások iránti vonzalma nem korlátozódik a kisördögre, az „itt van a kutya elásva” képzavaros parafrázisát is előállítja:

kutya

Csudálatos dolog, ha valaki elásott kutyát tud villantani. Ezután nincs is más teendő, mint szép zárómondatot illeszteni a  cikk végére, nem sokat törődve azzal, hogy a magyar nyelv szórendi szabadsága tréfát űzhet azzal, aki meggondolatlanul él vele.

himnusz-dedanyja
forrás


Egy másik képtelen hoax legomenon ugyanebből a lapból: Hétágra folyik


Share

Törött ablakok

Share

ablakA Viperának, ha suta, félreérthető, nyakatekert mondatra siklik, mindig Babits megállapítása jut eszébe:  Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni.  Efféle törött ablakokból bizony túlkínálat van mostanában, akad épület, amelynek homlokzatán szinte csak ilyenek találhatók. A honi tájékon kétségtelenül a Kárpátaljai Magyar Művelődési (!) Intézet homlokzata büszkélkedhet a legtöbb tört üvegű nyílászáróval. A vipera ritkán téved ennek az műintézetnek a portáljára, riasztja a minden téren megmutatkozó igénytelenségnek az elrettentő töménysége, ha mégis meg-megnyit egy oldalt, bosszankodni és kacagni általában egyszerre adódik módja.

Az egyik legfrissebb cikk durva helyesírási hibával kezdődik: címben különösen bántó, hogy az Ung-parti kifejezés kisbetűvel szerepel. A tudósítás ezekkel a kiemelt mondatokkal indul:

szakura

Minden évben ezreket vonz ez a csodálatos természeti esemény Ungvárra- A virágzás csúcsa, mikor a szakurák ágait rózsaszín virágok borítják be – hihetetlenül izgalmas esemény. Ungváron található Európa legnagyobb szakura fasora, az Ung folyó partján húzódva, a Pravoszláv és Kijevi parti utak mentén.

Hogy mi a baj ezekkel a mondatokkal, a Vipera nem magyarázza. Akiknek sérti a fülét, maguk is felfedezik a sutaságokat, akik meg „tudósítóként” így fogalmaznak, azokra kár okító szót fecsérelni.

A bukdácsoló mondatok folytatódnak, akadnak egészen meglepő fordulatok:

„Ebben az időben Ungvár teljes mértékben paradicsommá változik”.

Hát jó… De aztán jön az a mondat, ami véget is vet az élménynek:

„Néhány fát lehet még találni az egész városban, de egyedül nem olyan látványos egy szakura.”

Ezután a Vipera már nem képes tovább olvasni a cikket, így sosem tudja meg, kicsoda-micsoda a címben szereplő Szabadságocska.

A Kárpáty Nyúz régi cikkeinek rendezgetése közben a friss élmény mellé ezek a régi remeklések is felsorakoztak

szervezetünknek az az óhaja, hogy a REMÉNY KAPUJÁ-nak fél szárnyát a szlovák oldalon lenne kívánatos felállítani

Az az óhaja, hogy lenne kívánatos. Nem rossz. És ez egy hivatalos levél… Pedig ekkor még árvíz sem volt…

A Vipera személyes kitérője:

Egyik megdöbbentő helyesírási élményem ugyanis a 2000-es nagy kárpátaljai árvízhez kapcsolódik. Akkor egy szervezeti vezető (akinek a fentebbi mondatokhoz is köze van…) segítségkérő körlevelet írt, s el is küldte számos helyre, többek között magyarországi minisztériumoknak, főhivataloknak, alapítványoknak. A szöveg hemzsegett a helyesírási és nyelvhelyességi hibáktól, az árvíz sújtotta  kifejezés például ly-nal szerepelt, hol egybe, hol különírva, hol kötőjelesen… Akkor még rajta voltam annak a szervezetnek a levelezőlistáján, én is megkaptam a levelet. Baráti hangnemben válaszoltam: azért a miniszteriális helyekre kimenő szövegeket nem ártana előtte hozzáértővel megnézetni. Kárpátalja Nagy Helyesírója és Fogalmazója helyett a felesége reagált:  telefonon hívott fel és leszúrt, mint egy pengősmalacot: hogy merészelek én ilyen tragédia közepette a helyesírással foglalkozni.

Megértettem. Kárpátalján természeti csapások idején nem érvényes a helyesírási szabályzat. Az a baj, hogy máskor se igazán….

És ha már rossz mondatok. Még néhány gyöngyszem régebbi gyűjtésekből.

Egy remélhetőleg soha meg nem jelenő regényből:

A városi zaj tompán hallatszott az emeletre, amely a bank épületében elhelyezett irodájában Mikola József záró munkanapját ellenőrizte át computerén.

Egy másik regény viszont megjelent, benne ezzel a mondattal:

Három kutyáját, amelynek három ólja mértani pontossággal komorlott a hombár előtt, egymás után rugdosta a csizmájával vacokra.

A két fenti példának nincs köze a Nagy Helyesíró és Fogalmazó elévülhetetlen munkásságához, a két alábbi viszont az ő háza tájáról származik.

Egy hírlevélből:

emléktábla megkoszorúzása az egykori megye háza falán, ahol a kiadó szerkesztősége van

Értjük, a szerkesztőség e mondat olvastán kínjában a falra mászott.

Egy felhívásból:

Föl kell készíteni a kárpátaljai magyarságot a 2003 szeptemberében történő vízum bevezetésére Magyarország és Ukrajna között.

A vízum, amely megtörténik.

Rossz mondat, törött ablak. És sehol egy üvegestót.


ablak gyártás – télikert berendezés  #


Share

A himnusz körbejár és Nonszenszfaluba érkezik

Share

– avagy forrásmegjelölés, oh!

A Kárpátalja c. hetilap online oldalán megjelenik egy cikk: Csak a KMKSZ-frakció szavazott a magyar himnusz védelmében (link már nem működik, törölve, 2013). Ezt – a forrás megjelölésével – átveszi a Kárpátinfó c. hírportál: Csak a KMKSZ-frakció szavazott a magyar himnusz védelmében. A Kitekintő c. portál nem az elsődleges forrásból, hanem a Kárpátinfóból veszi át a cikket (utóbbit jelöli meg forrásnak), de megváltoztatja a címét (a nem-kárpátaljai olvasói igényeknek megfelelően): Nem lesz magyar himnusz Kárpátalján. Innen aztán visszaveszi a Kárpátalja.ma – nem az elsődleges (Kárpátalja online), nem a másodlagos (Kárpátinfó), hanem a harmadlagos (Kitekintő) közlést jelöli meg forráshelyül: Nem lesz magyar himnusz Kárpátalján (a link már nem működik, törölve, 2013).  Végül aztán egy kárpátaljai blogger már a negyedik közlés helyét adja meg forrásul, amikor új címmel ellátva átveszi a cikket: Zászló, turul, himnusz – mi következik ezután?….avagy ukrán nacionalisták aggodalma. (A kattintással csak óvatosan. a honlap megnyitásakor azonnal egy “nemzeti” rádió harsog.)

Ez utóbbi webhelynek, Váradi Viktória blogjának a sajátsága az, hogy tulajdonosa szerint saját kárpátaljai lakhelye Magyarországon van („Bótrágy, Kárpátalja, Hungary”), továbbá pedig „Kárpátalja nem Ukrajna”. Ebből kiindulva igazán nem csodálkozhatunk azon, ha egy kárpátaljai hír Magyarországot megjárva végül egy ilyen nonszenszfaluba érkezik.

botragy

(Arról ne is essék szó, hogy a Kárpátalja hová nem tartozását kijelölő állítás előtti mondatot legalább háromszor kell elolvasni, míg az ember rájön, hogy egy fölös vessző teszi érthetetlenné.)

És még egy gyöngyszem ugyanerről a blogról. Ha majd átveszik a hírt, az már arról fog szólni, hogy az ukrán iskolában irtják a magyar gyerekeket:

irtjak


Share

Füstölög a pisztolyom, ha azt olvasom: Beregszászott

Share
Először, azt hiszem, Horváth Sándor cikkeiben bukkant fel, a Kárpáti Igaz Szóban. Aztán a minden hülyeségre ráharapó, igen rossz nyelvérzékű Palkó István tudósításaiban bukkant fel. Rémülten tapasztalom, hogy terjedni kezd… Idézet következik, a végén ott van a kérdésben eligazító szöveghely A mai magyar nyelv rendszere c. akadémiai leíró nyelvtan I. kötetéből:
.
Csordás László blogja, 2011. jún. 10:
Már jó régen megszavaztattam blogom olvasóit, de mind ez ideig nem volt időm, kedvem összefoglalni a végeredményt. Maga az ötlet onnan jött, hogy valamelyik naplóbejegyzésemben a Beregszászott formát használtam. Balla D. Károly egyik magánlevelében szóvá is tette ezt, arra hivatkozván, hogy ez a forma szerinte helytelen, és kifejezetten füstölög pisztolyának csöve, ha meglátja a sajtóban…Tehát a szavazás végeredménye:

ÖN SZERINT MELYIK FORMA HELYES?

1) Beregszászon (34%)
2) Beregszászban (55%)
3) Beregszászott (3%)
4) Mindhárom helyes (6%)

Összesen 29 olvasóm szavazott, melynek nagy többsége feltételezhetően kárpátaljai. A végeredmény jól mutatja, hogy a legtöbben a Beregszászban formát érzik  helyesnek (16 szavazat), a második helyre a Beregszászon került (10 szavazat), egyes vélemények szerint mindhárom forma megállja a helyét (2 szavazat), és mindössze egyetlen szavazó gondolta úgy, hogy a Beregszászott is elmegy. Én magam leginkább a Beregszászon formát kedvelem, nyelvérzékem szerint ez a legtermészetesebb, de úgy látszik, a Beregszászban elterjedtebb. A Beregszászott viszont a magyar nyelv szabályai szerint valóban helytelen (az más kérdés, hogy a modern nyelvészet már megengedőbb, kevésbé prediktív álláspontot képvisel, de ebbe most nem szívesen kontárkodnék bele).Egy kis érdekesség: Balla D. Károly megkérte egyik nyelvészbarátját, hogy nézzen utána a pontos szabálynak az –t, –tt locativusi esetragot illetően. Az e-mail ide vonatkozó részletét be is másolom, mindannyiunk okulására:

A mai magyar nyelv rendszere c. akadémiai leíró nyelvtan I. kötetében, az 573. oldalon ez áll:


“A -t ragváltozat csak a -hely vagy -vár utótagú összetett helynevek abszolút tövéhez járul, de még ott is elég ritka (…), meg egypár más (egytagú) névhez…”
De érdemes megnézni ezeket a helyeket is:Nyelvművelő kézikönyv, I. kötet, földrajzi nevek helyhatározó ragjai címszó alatt a 676. oldalon.Nyelvművelő kézikönyv, II. kötet, -t/-tt helyhatározórag címszó alatt az 1101. oldalon.”

Share

Autózás sétagaloppban

Share

Már a cikk első mondata is remeklés:

Bevallom, nem tudom, milyen mértékegységben mérik a debilitást, de néha bizonyos emberi tevékenység láttán az az érzésem támad, hogy a jóisten teremtményeinek kijelölt egyedei sajátos módon képesek bővíteni ezen ismereteink tárházát.

A szabatos fogalmazás egyfajta csúcsteljesítménye azonban kicsit alább következik:

Sétagaloppban autózva szülőfalum utcáin elszörnyedve tapasztaltam a házak előtti fenyőfák okozta változást a faluképben, melyet ferde hajlamú emberek facsonkító akciója idézhetett elő.

Kommentár, azt hiszem, nem szükséges.


Share

Délutánra esett március 15-e Ungváron

Share

D. Gy. köztudottan nagy mestere a magyar nyelvnek (diplomás magyar szakos és sokkötetes író-költő létére ez elvárható tőle), évtizedek óta röhögünk bődületes megfogalmazásain. Március 15-én felolvasott, azaz előre megírt és a sajtónak átadott ungvári beszéde is hemzseg a nyelvi, hm, mondjuk így, furcsaságoktól – és helyenként helyesírása is igen sajátos.

Kedvenceim:

dupka1

– most legalább megtudtuk, hogy nem a vereckei emlékmű, hanem a magyar revíziós törekvés épül az ukránt szicsgárdisták csontjaira…

Két földrajzi fogalom nemzetegyesítése sem okozhat Dupka Györgynek gondot:

dupka3

A kedvencem azonban ez:

dupka2

Bizony errefelé sajátos az időnek az ő járása. Az idén március 15-e napja Ungváron késő délutánra esett.

(forrás)


Share

Szépen, zavarosan

Share

„Ennek fényében elvben fennmaradhat annak a lehetősége, hogy a jelenlegi emlékmű ukránok általi végleges lerombolása esetén a magyarság akár a nevezett Lemberg megyei település központjában álló magyar történelmi obeliszk előtt róják le tiszteletüket a honfoglalás emléke előtt…”

A pirossal jelzett egyeztetési hiba (alany egyes számban, állítmány többesben) mellett érdemes felfigyelni a mondat egyéb szépségeire, mint például az ukránok általi körülményeskedésre, az obeliszk előtt – emléke előtt zavaró ismétlődésre vagy az ide jelentése alapján egyáltalán nem illő ennek fényében finomkodás használatára. Hogy a kifejezés nem illik ide, azt inkább csak a teljes cikk elolvasásával állapíthatjuk meg, mint ahogy az is: a „nevezett Lemberg megye” korábban egyáltalán nem volt megnevezve. Ennek fényében a fenti mondat nem más, mint a nyelvhelyesség és a korrekt fogalmazás újságíró általi lerombolása. A magam részéről ezúton le is róttam tiszteletem hiányát előtte.

A megörökített tohuvabohu:

ennek-fenyeben


Share

Egyhangúan kivitelezett kérdés

Share

Hogy egy “mozgalomnak” Társaság a neve, bánja a fene. Hogy miként lehet bármit is elhatározásul kitűzni, amiatt fájjon az ő fejük. Meg amiatt is, hogy miként és hogyan lehet a kárpátaljai magyarság eszméit fejleszteni. Hunyjunk szemet afölött, hogy a “hozzájárult” egy szóba írandó. Hogy az “amely” helyett itt “ami” kellene – üsse kő. Na de hogy mindezek következtében “egyhangúan kiviteleztük az addig is szóban forgó kérdést”, az már egy kicsit sok. Kérdést kivitelezni, ráadásul egyhangúan – ez nem semmi még a Jobbik által támogatott  beregszászi főiskolásoktól sem. De persze nem a fogalmazókészségükkel van a legnagyobb baj.

kmft

forrás – az oldalt már törölték

PS. Frissítés, 2013.

A szervezet honlapja egy kisebb botrányt követően megszűnt. A botrányt az váltotta ki, hogy a kis nácijelöltek megosztottak valami Hitler-képet a Facebookon, egy tanárnőjük pedig észrevette. Lásd a kommenteket itt: Jobbik-júgend Kárpátalján

A szervezet azóta nem hallat magáról, szégyenteljes emlékét csupán néhány cikk és ez a még fennmaradt webhely őrzi:

http://www.kmft.mezoka.com/nyitolap/ (már ez sem él  – 2017)

Összefoglaló:  Miután a beregszászi magyar főiskola többször is a falai közé engedte a szélsőjobb ideológiát (nyilvános szereplési lehetőséget kapott a Hatvannégy Vármegye és a Jobbik is, egy szépnek nem mondható napon megalakult a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Társasága – KMFT – a tanintézmény falai között: a Jobbik kifejezett kezdeményezésére és támogatásával. Náci allűrjeiket követően a főiskola hatalmi szóval végül elhallgattatta a fiatalokat, a tagok egy része nyilvánosa bocsánatot kért.


hogyan kerülhet weboldal a goggle találati lista első helyére

 


Share

Tudatformáló mondatok

Share

“A kultúrának értékei, az államnak határai vannak. E két fogalom ilyen formában való összevetése a január 22-i dátum kapcsán felvetődő identitásbeli kérdésekre adandó válaszok szempontjából lehet érdekes, amennyiben az ember Ukrajnában élő magyarként szeretné tisztázni önmagával hovatartozását. Nemzeti öntudatunk elsődleges volta nemcsak a Magyar Kultúra Napján valószínűsíti várható álláspontunkat, de ennek ellenére nem zárható ki bizonyos hangsúlybeli eltolódás veszélye sem, különös tekintettel befogadó országunk aktív tudatformáló tevékenységére.”

Kicsivel lejjebb:

A politika kedveli a homályos megfogalmazásokat”

És a cikkíró?


Share
Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme