Vipera: Karpaty News

Baszkuráció és sziszegő nyelvöltögetés Ungon-Bergen által oda-vissza - KEKECBLOG

Month – március 2012

Költő születik

Share

„Arra pontosan nem emlékszem, mikor született az első rigmus, viszont az apropójára igen. Azon a napon a Trianon című dokumentumfilmet néztem meg, melyben sok vers elhangzik. Miután véget ért, leültem az íróasztalomhoz, és elsőre hat verset írtam. Mind a film témájához kapcsolódott. Ma azokat már nem nevezném versnek, inkább prózai művek verses formában.”

forrás (a Kárpáti Igaz Szó archívuma már nem érhető el, a nagy irodalmi hozzáértésről árulkodó remek interjú szövegét megőriztem, lásd lentebb)


Fodor-Nagy Gergely a nagyok közé vágyik

Többnyire nem jelent gondot az írás

Fodor-Nagy Gergely egy kevésbé ismert, de egyre fontosabb tudományban, az andragógiában látja a jövőt. A húszéves beregszászi srác a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi Karának hallgatója, levelezőn párhuzamosan a felnőttképzés módszerét sajátítja el. Akár polihisztornak is nevezhetnénk, hisz szabadidejében verseket is ír.

– Úgy tudom, nem véletlenül lettél bölcsész

– Imádom az irodalmat, szeretek olvasni, sőt verseket is írok. Most George R. R. Martin amerikai író A tűz és jég dala című díjnyertes fantasy regénysorozatát olvasom. Olyasmi, mint a Gyűrűk ura, persze sokkal modernebb stílusú. Ady mellett nagyon szeretem József Attila, Radnóti Miklós verseit. Kedvenc kárpátaljai költőm Vári Fábián László. Ő az, akire felnéznek, neve mindenki előtt ismert. A versírás csak úgy jött magától. Arra pontosan nem emlékszem, mikor született az első rigmus, viszont az apropójára igen. Azon a napon a Trianon című dokumentumfilmet néztem meg, melyben sok vers elhangzik. Miután véget ért, leültem az íróasztalomhoz, és elsőre hat verset írtam. Mind a film témájához kapcsolódott. Ma azokat már nem nevezném versnek, inkább prózai művek verses formában.

– Hogyan jön az ihlet?

– Többnyire nem jelent gondot az írás. Bár van, hogy alkotói válságban szenvedek, volt olyan nyár, amikor egy sort se írtam. Ha valami fontos esemény történik, vagy érzéseket vált ki bennem, akkor tollat ragadok. Szerintem csak a zsenik tudnak ihlet nélkül is olyan művet alkotni, ami tökéletes, megfogja az embert, vagy megbotránkoztat. A történelemben három író volt, aki ihlet nélkül, elsőre is tudott tökéletest alkotni, mégpedig Shakespeare, Goethe, és Puskin.

– Van múzsád?

– Több is. Az első édesanyám volt. Pár éve történt, hogy nők napjára nem sikerült neki megfelelő ajándékot választanom, így gyorsan „összedobtam” egy verset, amit egy képeslapra nyomtattam ki. Nos, tetszett neki, és azt a lapot mind a mai napig őrzi. Majd egymást követték a múzsák. Őszinte leszek, kicsit „loptam” Adytól. Az egyiket Lédához hasonlítottam, úgy is szólítottam őt a verseimben. Később újra Adyból merítettem, a másik lányt Csinszkának neveztem, hiszen a karakterük szinte azonos volt. Ha vele voltam, közelebb éreztem magamhoz Adyt. De volt egy képzeletbeli múzsám is, akit a verseimben Sötét lángú lányként említettem.

– Hol jelentek meg a verseid?

– Az Együtt és a Partium című folyóiratban. Régebben sok jó tanáccsal látott el Bakos Kiss Károly, mostanában Beregszászi Anikó tanárnőhöz szoktam fordulni, ha elakadok. A Nyíregyházi Főiskolán nemrég indult egy alkotó csoport. Neve még nincs, csak alkotóműhelynek hívjuk. Ott is van egy tanár, aki novellákat ír, ő is szokott velem úgymond foglalkozni.

– Kritikus vagy magaddal szemben?

– Nagyon. Bár a számítógépem merevlemezén közel egy kötetnyi szöveg van, de szerintem én még nem írtam verset. Azon dolgozom, hogy ez egyszer megtörténjen. Egy biztos: a költészet, a versírás végigkíséri az életemet. Szeretnék bekerülni a nagyok közé, mint Ady, József Attila és Radnóti.

Hegedűs Csilla


Share

Egy nyelven írnak

Share
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség első embere között barátinak nagy-nagy jóindulattal sem nevezhető a viszony. Ám az mégis meglepő, hogy a KMKSZ szócsövének számító Kárpátalja című hetilap 2012. március 9-i számának második oldalán az olvasható, hogy Gajdos (aki nemcsak az UMDSZ vezetője, hanem egyben Beregszász polgármestere is) UKRÁN NYELVŰ levélben válaszolt Kovács azon levelére, melyben a KMKSZ a március 15-i beregszászi megemlékezés idejére a beregszászi Petőfi-szobor környékére kért területfoglalási engedélyt (http://karpataljalap.net/cikkek/2012-03-09/beregszasz-az-umdsz-lefoglalta-a-petofi-szobrot.php).
Az is érdekes azonban, hogy az UMDSZ-harsona igazi Kárpáti Igaz Szó című újság március 13-i számának 2. oldalán arról tudósított: az UMDSZ-vezér polgármester azért írt államnyelven válaszlevelet a KMKSZ első emberének, mert az eleve ukrán nyelvű levélben fordult hozzá (http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=8594).
Azt eddig is tudtuk, hogy Kovács és Gajdos “nem egy nyelven beszélnek”
(lásd az “egy nyelven/nyelvet beszél valakivel” szólás jelentését:
egyetért valakivel, azonosak az érdekeik). Talán azt kellene értékelnünk, hogy legalább egy nyelven írnak?

ukran_magyarNemzeti ünnepünkre készülve ukrán nyelvű levelezésbe kezdett egymással a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet első embere.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség első embere között barátinak nagy-nagy jóindulattal sem nevezhető a viszony. Ám az mégis meglepő, hogy a KMKSZ szócsövének számító Kárpátalja című hetilap 2012. március 9-i számának második oldalán az olvasható (←a link már nem működik, törölve, vipera), hogy Gajdos (aki nemcsak az UMDSZ vezetője, hanem egyben Beregszász polgármestere is) UKRÁN NYELVŰ levélben válaszolt Kovács azon levelére, melyben a KMKSZ a március 15-i beregszászi megemlékezés idejére a beregszászi Petőfi-szobor környékére kért területfoglalási engedélyt.

Az is érdekes azonban, hogy az UMDSZ-harsona igazi Kárpáti Igaz Szó című újság március 13-i számának 2. oldalán arról tudósított: az UMDSZ-vezér polgármester azért írt államnyelven válaszlevelet a KMKSZ első emberének, mert az eleve ukrán nyelvű levélben fordult hozzá.

Azt eddig is tudtuk, hogy Kovács és Gajdos “nem egy nyelven beszélnek”  (lásd az “egy nyelven/nyelvet beszél valakivel” szólás jelentését:  egyetért valakivel, azonosak az érdekeik).

Talán azt kellene értékelnünk, hogy legalább egy nyelven írnak?

Constans Siverick

(vendégszerző)


Share
Kárpáti Vipera Nyúz © 2016 Frontier Theme