No, akkor most talán illene elmondani, hogy miért fejezi be dicső pályafutását a Kárpáty Nyúz. Meg előhozakodni azzal, tavaly nyár óra hány cikk, hány hozzászólás, hány botrány, leleplezés. Hogy a keresőkben már ezer körüli találat. Hogy növekvő idézettségi index. Hogy két komoly intézetben naponta kinyomtatnak minket (de minek?).
És hogy azért valamiféle célt mégis. Hogy már hálistennek senkit sem taszajt mellbe egy-egy merészebb beszólás. Hogy a szelepen mégis kifújt a gőz. Hogy a távolban a fehér vitorla helyett néha felderengett egy icipici civil kurázsi.
És hogy talán minden anyázások ellenére az egyszerre mélyen tisztelt és ugyanolyan mélyen lenézett OLVASÓ kénytelen-kelletlen mégis elhitte, hogy nincsen hátsó szándék, nincs mögöttes érdek, nincs semmilyen támogató – kizárólag az öncélú, de közszórakoztató baszkuráció van. Ebből lehetett része mindenkinek, akiről úgy gondoltuk, hogy megérdemli.
És lehetne arról a megvalósult célról is, hogy valami folyatás mégis. Előbb a harmathalvány Benga, aztán a belehúzós Hungarica és a félresiklott Mogyi. Tán lesznek többen, tán lesznek – ők vagy mások – még jobbak is. Nagyképűen: az út kitaposva, el lehet indulni – és aztán szerteágazni. Jónak, erősnek, hitelesnek és szellemesnek lenni. Hogy a hivatalos kárpátaljaiság belesápadjon. Mert másként nem érdemes. Ezt akkor most akár jókívánság gyanánt is!
Aztán még lehetne azt is okosan és nagyképűen, hogy 168 órával a választások előtt önkéntes kampánycsendet fogadunk. Mert most már annyi pártköteles szar röpdös a levegőben, hogy nincs öröm az élvezeti hógolyózásban. Amúgy is itt a tavasz.
Végül lehetne azt, hogy másirányú elfoglaltságok. Hogy hosszabb külföldi utazás. Vendégtanári meghívás, ösztöndíj, száműzetés, gyógykezelés, elvonókúra. Vagy végre egy fizetős üzleti ajánlat. Netán nyugalomba vonulás. Agylágyulás. Avagy nemes egyszerűséggel csak annyit, hogy kibaszottul elegünk van ebből a tetves kárpátaljaiságból. Ami persze nem lehet igaz, mert akkor magunk is tetvesek kell legyünk. Pedig nem. (De akkor mitől viszket ennyire a fejünk?)
Szóval véglegesen vagy átmenetileg.
Alászolgálja.
(balfenéken el)
