Madách és Wales előre látta – olvasom a címet közéleti lapunk szombati számában. Madáchot tudom. De ki a fene az a Wales? Vagy mi a fene? A tartomány, ahol Edward király léptet fakó lován? Netán mégis személy, mondjuk Jimmy Wales, a Wikipédia atyja? Hogy jön ő Az ember tragédiája írójához? De lássuk a cikket.
Itt kérem, semmi kétség, az olvasó műveltségére és asszociációs készségére való rátámaszkodás példátlan újságírói bravúrja forog fenn!
Klímaváltozás, globális felmelegedés, természeti katasztrófa – ilyesmikről szól a cikk. Ha nagyon akarom, Madách megint megvan nekem: bár a Tragédiában a Nap kihűl és fagyos eszkimóvilág vár az emberiségre, ami épp az ellenkezője a globális felmelegedésnek – de üsse kovakő.
A hülyegyerek pozícióját feladva persze arra is rájövök, hogy a címben a szerzők nyilván egy másik nagy író, H. G. Wells nevét írták el, aki ugyan – tudtommal – a globális felmelegedésről szintén nem vizionált, de arról igen, hogy a tudomány fejlődése katasztrófákat idézhet elő.
Utolsó kérdésemre, hogy a minden valamirevaló lexikonban szereplő és a neten 20 másodperc alatt megtalálható jeles regényíró neve miért jelenhetett meg így, vagyis tévesen az újságban, szintén az ő munkásságában találtam megoldást. Nyilván az a helyzet, hogy a korrektori és olvasószerkesztői munkakört jelenleg a láthatatlan ember tölti be a lapnál.
A KISZó archívuma egy ideje elérhetetlen. Az eredeti cikkre mutató linket levettem, de a szövege megvan:
Madách és Wales előre látta…
Európában rendkívüli időjárás alakult ki. Az északi-sarki centrummal elhelyezkedő sarki hideg zóna igen erősen eltolódott az amerikai kontinens irányába. Ugyanakkor régiónkba szokatlanul enyhe légtömegek áramlanak. Ennek következtében tavasziasan enyhe az idő, sorra dőlnek az évszázados melegrekordok, nyugaton pedig viharos az időjárás. Káropátalján mindenből kaptunk egy kicsit…
Nincs rendkívüli változás, de…
A kárpátaljai szakemberek szerint semmilyen összefüggés nincs a globális felmelegedés és az idei enyhe tél között. Mindössze arról van szó, hogy a nyugati és délnyugati légáramlások folyamatosan meleg légtömegeket sodornak kontinensünkre az Atlanti-óceán felől. Amennyiben a légáramlatok megfordulnak és sarki eredetű légtömegeket szállítanak felénk, a hideg idő azonnal beáll és ezzel kezdetét veszi a téli időjárás. Sztepan Pop, az Ungvári Nemzeti Egyetem Földrajz Karának vezetője szerint az elmúlt 30 évben a föld körülbelül fél fokot melegedett. Ezt mi, emberek, szinte nem is érzékeltük. Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés azonban már a szakemberek jelzései szerint komolyan tetten érhető.
– Ez egy igen komoly probléma, amelyet nem országos szinten, hanem világraszólóan vetnek fel naponta a klímakutatók – mondja a professzor. – Komoly ökológiai katasztrófa fenyegeti-e Földünket, és mennyire vétkes ebben az ember? Nos, ezeket próbálják tisztázni. Van egy tudóscsoport, amely azzal érvel, hogy ez természetes folyamat, amelyet maga a természet alakít: egyszer hideg (lásd a jégkorszak), másszor meleg időszakok váltják egymást. Ez utóbbi történik most. Persze ennek gyorsított kialakulásában sokban besegített az emberi civilizáció, az ipari termelés, a környezetszennyezés stb. Ennek következménye, hogy a Föld további 2–3 foknyit melegszik majd, ami akár az éghajlati zónák kitolódásához is vezethet.
– Kárpátalját a klimatológusok az atlanti–kontinentális, azaz a mérsékelt égövbe sorolják, mivel a régió Európa közepén fekszik. Megyénk az egyetlen Ukrajnában, ahol változékony tavasz, nem túl forró nyár, meleg ősz és enyhe tél váltja egymást. A megye klímája az egész Ukrán Kárpátokban a legkomfortosabb az aktív pihenésre. Emellett nagyon alkalmas a gyümölcs- és zöldségtermesztésre. Vagyis változások állhatnak be Kárpátalja flórájában és faunájában. A vízigényes növényfajták, az erdők és más nedvességkedvelő növények is veszélybe kerülhetnek. Például a Kárpátok kincsei, a tölgyfaerdők. Szűkebb pátriánk „tüdeje” azt a funkciót tölti be, hogy az üvegházhatást gerjesztő szénmonoxidot elnyeli.
… nem árt félnünk
Igaz ugyan, hogy vidékünk, s az egész Kárpát-medence időjárását elsősorban az erőteljes dél, délnyugati áramlás alakítja, illetve alakította az idei tél eddig eltelt nagy részében, az egészben mégis látni kell a klímaváltozás hatásait. Vaszilina Bloh, a megyei meteorológiai központ helyettes vezetője a tényekre alapoz. Vidékünk klímaváltozását kereken harminc esztendeje figyelik az üvegházhatás szemszögéből. A szakemberek megállapították, hogy a három évtized alatt Kárpátalja térségében egy teljes Celsius-fokkal emelkedett a középhőmérséklet. Ez bizony jelentős változás, ami már önmagában véve is elegendő a rendkívüli időjárási helyzetek gyakoribbá válásához. Magyarán szólva felborul a természet rendje. Ezt abból is láthatjuk, hogy immár évek óta nem igazán tavasz a tavasz, eltér a megszokottól az ősz. A klímaváltozások miatt, mondja a meteorológus, az elkövetkezendőkben, s minden bizonnyal már az idei nyáron is több lesz a rendkívüli helyzet. Gyakrabban törhetnek ki viharok, áradhatnak meg a folyók, mozdulhatnak meg a hegyoldalak. Persze, ha visszalapozunk térségünk meteorológiai múltjába, megállapíthatjuk, hogy szokatlan időjárás a korábbi századokban is előfordult. S akkor még aligha lehetett üvegházhatásról, globális felmelegedésről beszélni.
Ázsia a klíma-atombomba
Délkelet-Ázsia – mindenekelőtt Kína – nemcsak hatalmas népességével, hanem rendkívül gyorsan fejlődő iparával és infrastruktúrájával is nagy talányt jelent a 21. század nagy globális kihívásainak elemzésében, megoldáskeresésében. A tornyosuló problémák szoros kapcsolatban állnak az éghajlatváltozás globális kérdéseivel. A helyzet több mint aggasztó.
A probléma példátlan veszélyességét és közeliségét jól mutatja, hogy gazdasági szakértők előrejelzései szerint Kína akár három éven belül is átveheti a klímavédelmi késlekedéséért sokat ostorozott Egyesült Államoktól a vezető helyet a szén-dioxid-kibocsátásban. A gazdasági realitásokat figyelembe véve kicsi a valószínűsége annak, hogy ez a növekedési tendencia rövid távon fékeződhetne. A helyzet egyértelműnek tűnik: a kínai gazdaság energiaszükséglete óriási, melynek kielégítése közben arányosan több szén-dioxid kerül majd a levegőbe. Ezzel párhuzamosan a belső fogyasztás növekedése is dinamikus, a motorizáció előretörésével az üzemanyag-felhasználás mértéke növekszik majd drasztikusan, újabb komoly emissziós forrást képezve. A következtetések egybehangzóak: ha valóban a klímamodellek által előrejelzett módon alakul az üvegházgázok és a klímaváltozás kapcsolata, akkor Kína lesz az éghajlat alakulásának egyik fő „motorja”, és hatása viszonylag rövid távon is katasztrofális lehet a globális klímára.
Balogh Csaba, Fedák Anita
Környezetvédelem, energiatakarékosság, zöldmarketing, kármentés
