Napjaink egyik leggyakoribb tévesztése: az ami és az amely felcserélése. A legkisebb gondot akkor okozza, amikor pusztán annyi történik, hogy a pontos és választékos amely helyett valaki a köznyelvben elfogadott amit használ. A ház, amely összedőlt, már kétszáz éves volt. Ez a választékos, irodalmi. A ház, ami összedőlt, már kétszáz éves volt. Ez a köznyelvi. Beszédben […]
Mi mijének a mije?
Ha a fenti mondat már az „áttekinthetőbb információs térség” részét képezi, akkor nem azonosak az elképzeléseink az áttekinthetőségről. (forrás Beregi Hírlap)
Idézőjel nélkül
A következőket olvasom a Heti Válasz friss cikkében: Az új magyar képviselő meglepő aktivitást mutatott a kisebbségi ügyek iránt, láthatóan ambicionálta, hogy szociáldemokrata jelöltsége és vállalkozói, illetve hivatalnoki múltja ellenére igazi „magyar vezető” legyen. És a várt eredmény nem is maradt el: 2002 végén az UMDSZ elnökének választották. A megállapítással maximálisan egyetértek, mivel gyakorlatilag szó szerint egyezik […]
Gombócból is sok
Azt most ne is firtassuk, hogy vajon céltévesztéseket lehet-e elkövetni, mert vannak itt furcsább dolgok is. A mondatzáró kapitális képzavarral, vagyis az érdekvédelem jól kiérdemelt süllyesztőjével láthatóan nem elégedett meg a cikk szerzője, ezért még egy – talán gasztronómiai metaforának szánt – teljességgel oda nem illő kifejezést is elhelyezett előtte. Ez az az eset, amikor gombócból egy […]
Zavart neki
Persze tudom, hogy a modern nyelvészeti felfogás a „helyes-nem helyes” problémáját más összefüggésrendszerben vizsgálja, mint a vaskalapos nyelvművelés, és készséggel elfogadom, hogy a „regionális kárpátaljai magyar köznyelv” kategóriájába sok olyasmi beleférhet, ami kívül esik az általános magyar köznyelvi normán, ezért beszélt nyelvben megengedhetők az ukrán-orosz hatásra kialakult kifejezések – ám az írott nyelvben, a kárpátaljai […]
Beregszász lesz – ha másból is
A dolog felettébb örvendetes, a felkiáltójeles cím azonban sántít, mert közel 20 éve már nem Berehovó a város hivatalos neve (ez orosz neve volt a szovjet érában), hanem Berehove – ez ugyanis a hivatalos ukrán név, csak ez változhat tehát Beregszásszá. A lényeg persze az, mivé válunk, s nem az, honnan jövünk – ezt nyilván […]
Ez szép!
Íme, így kell egyetlen zavaros mondatba egybeszecskázni a pogány istenekben (!) hívő honfoglaló fejedelmet, a kereszténységet tűzzel-vassal a pogány magyarokra kényszerítő, egészen más istenhez imádkozó királyt és a nemzeti Himnusz közhelyszámba menő képét. Arról már nem is beszélve, hogy a vesszőhiány miatt azon is tűnődhetünk, milyen is az „áldásért könyörgő balsors”. De elgondolkozhatunk azon is, […]
Falra hányt bankjegyek
Nemrégiben említettem, hogy a frazeológiai egységek szavait nem cserélhetjük fel önkényesen másokra, mert képtelenséget, képzavart kapunk. Ám szócsere nélkül is badarságok adódhatnak, ha rosszul, rossz helyütt, rossz értelemben használjuk állandósult kifejezéseinket. Egyik helyi lapunk főszerkesztője például azt állapította meg valamiről, hogy „ez még messze nem hab a tortán”. Hát… Közel sem szabatos megfogalmazás. Most meg […]
